A Sátoros-hegyek Sárospatak irányából
A Zempléni-hegység (vagy “geológusnyelven” Tokaji-hegység) jelképei is lehetnének azok a szabályos kúp alakú hegyek, amelyek már messziről „integetnek” Sátoraljaújhely felé közeledve, s elnevezésük is rendkívül találó: Sátoros-hegyek. A két világháború között az egész Zempléni-hegységre a Sátor-hegység nevet használták, amely azonban később nem honosodott meg. Az Országos Kéktúra útvonalán haladva (Vágáshuta felől) a Bányi-nyeregből közelíthetők meg legkönnyebben a szóban forgó ormok, amelyek erdőségei számtalan földtudományi és bányászattörténeti emléket rejtenek.
A Sátoros-hegyek kialakulása évtizedekig vita tárgyát képezte a geológusok és a geomorfológusok között. Cholnoky Jenő geográfus 1936-ban a szabályos körben elhelyezkedő kúpokat egy hatalmas rétegvulkán lepusztult maradványainak írta le, s az itáliai Vezúvhoz hasonlította. Szerinte a miocén korban itt működő ősvulkán felső része robbanással megsemmisült, s ma a Sátoros-hegyek körszerű vonulatai az egykori rétegvulkán megmaradt peremét (az ún. kalderát) jelölik ki. A Sátoros-hegyek anyagát alkotó dácitokon végzett kőzettani vizsgálatok azonban kiderítették, hogy a kőzetolvadék nem jöhetett ki a felszínre kb. 11 millió évvel ezelőtt, hanem csak alulról belenyomult a már korábban ott kialakult riolittufákba, felboltozva azokat. A Sátoros-hegyek anyagát alkotó dácitok a későbbi eróziós folyamatok hatására láttak csak napvilágot. Azokat a lencse alakú olvadéktesteket, amelyek eredetileg nem jönnek ki a felszínre, hanem csak belenyomulnak a mélyben található kőzetekbe, lakkolitoknak nevezzük. A Sátoros-hegyek esetében egy ilyen összetett, s vízfolyások által felszabdalt lakkolitrendszerről beszélhetünk.
A (szub)vulkanizmus befejeződését követő utóvulkáni működés tanúja a Sátoros-hegyek „gyomrában” elhelyezkedő Cholnoky-gejzírkúp, amely gejzirit elnevezésű kőzetanyaga egy nagy kovasavtartalmú hévforrás vizéből vált ki. A vasoxid-ásványok miatt vöröses színezetű sziklaképződmény pár perces kitérővel érhető el a kéktúra útvonaláról, a kék kereszt és a kék háromszög jelzéseken. Szintén rövid kitérővel közelíthető meg a kékről a Tatárka-hegy délkeleti oldalában elhelyezkedő középkori táró maradványa, amelyből annak idején aranyat bányásztak.
A Sátoros-hegyek pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
