Részlet a szarvaskői Tóbérc-bányából

Az Egertől északra fekvő Szarvaskő falucska környéke különleges és magyarországi szinten is egyedülálló, ritka földtani képződményeket rejt. Az itt található természetes (pl. vízmosások oldalai) és mesterséges (pl. egykori kőfejtők) geológiai feltárások nyitott könyvként mutatják be a terület különféle kőzeteit, amelyek évszázmilliók történéseit mesélik el. Hisz ugye a kövek mesélnek, azaz „saxa loquuntur”!

A Szarvaskőtől keletre, pár km-re található hatalmas, felhagyott kőfejtő egy kb. 165 millió évvel ezelőtt, a földtörténeti jura időszakban képződött óriási magmás intrúziót, azaz „benyomulást” tár fel. Ekkor a mai Bükk területét hordozó kis lemeztöredék térségét (amely természetesen nem a mai földrajzi helyén volt) egy táguló kis óceáni medence „hasadéka” érte el, amelyből izzó, forró kőzetolvadék emelkedett fel. A nagy mélységből felnyomuló, kb. 1500 °C hőmérsékletű kis szilíciumdioxid-tartalmú (azaz bázikus) magma nem minden esetben tudta elérni a felszínt, hanem a már korábban az óceáni medencében lerakódott mélytengeri agyagos-kőzetlisztes-homokos képződményekbe nyomult bele, s ott lassan, évmilliók alatt hűlt, kristályosodott ki (természetesen különféle elváltozásokat okozva az ún. Lökvölgyi Formáció üledékein). Így született meg a mm–cm-es ásványokat is tartalmazható, durvakristályos mélységi magmás (intruzív) kőzet, a gabbró (fő kőzetalkotó ásványai: plagioklászföldpátok, olivin, piroxének, amfibolok). A különféle színekben tündöklő, kemény, szívós kőzet volt a bányászat tárgya is a Forgalmi-bányában, ahonnan út- és vasútépítésekre hordták szét a kőzetanyagot.
A valaha több km-es mélységben kikristályosodó gabbrót napjainkban azért láthatjuk a felszínen (természetesen a bányászatot is beleértve), mert a terület emelkedése miatti erózió (főleg az Eger-pataké) „leradírozta” a felette lévő kőzeteket, a felszín közelébe “hozva” a magmás testet.
Noha a bányászat egyértelműen rombolja a környezetet, könnyen beláthatjuk, hogy nélküle nem tekinthetnénk be olyan földtani szerkezetekbe, mint például a geológia tanösvény egy állomásának is helyet adó Tóbérc-bánya.
Egy másik Szarvaskőről szóló cikkünk itt érhető el.

A Tóbérc-bánya pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt