Kilátás a Jorgován-kő mészköveiről a Retyezát felé
Ki ne hallott volna már a lenyűgöző Retyezát hegységről, amely a Déli-Kárpátok egyik legkedveltebb, és a turisták számára legismertebb tagja? A mélységi magmás (pl. gránit és granodiorit), valamint metamorf (pl. csillámpala, gneisz) kőzetekből álló, a jégkorszakok hideg periódusaiban eljegesedett, merész glaciális (jég által kialakított) formakincset hordozó hegység legmagasabb pontja a 2509 m magas Peleaga. A Retyezát tömegétől délre szégyenlősen bújik meg annak kevésbé ismert „öccse”, a Kis-Retyezát, amely számos tekintetben különbözik nagyobb „testvérétől”. Járjunk most ennek nyomába, kalandra fel, irány a kövek világa!
A Nagy-Lepusnyik és a Nyugati(Oláh)-Zsil vízfolyásai által határolt, a Retyezát felé a Buta-, a Godján felé a Paltina-nyergen át kapcsolatot teremtő Kis-Retyezát (vagy másik elnevezésén Jorgován-Piule-csoport) anyagát karbonátos üledékes kőzetek alkotják. A korábban, a Nagy-Retyezátnál említett ősi kristályos kőzeteket itt nagy vastagságban a jura időszak végén, a kréta időszak elején (kb. 150 millió évvel ezelőtt) lerakódott tengeri mészkövek takarják be. Az eltérő kőzettani felépítést kiválóan tükrözi a domborzat, azaz a morfológia is, amely látványosan elüt a Nagy-Retyezáti vagy Godjáni tájképektől. A Kis-Retyezátot a felépítő mészkő miatt „éles” formák jellemzik: merész sziklatornyok, vad leszakadások, mély szakadékok és természetesen a szénsavas víz oldó hatásának köszönhető gazdag felszíni (pl. víznyelők, dolinák, zsombolyok) és felszín alatti (pl. barlangok) formakincs.
A mészkövön kialakult jellegzetes objektumok (pl. gyökérkarrok, gravitációs karrok) kiválóan tanulmányozhatók a hegység legmagasabb pontja, a 2014 m magas Jorgován-kő megmászása közben. A Nyugati-Zsil völgyéből (Câmpuşel-vadászház) a piros háromszög jelzésen át közel 3 óra alatt megmászható a kopár, foltokban „gyalogfenyőkkel” borított mészkőcsúcs, ahonnan csodálatos körpanorámában lehet részünk a környező kárpáti hegységekre (pl. Retyezát, Godján, Vulkán, Páreng).
Ha időnk engedi, érdemes a Godján vagy a Retyezát felé többnapos, sátras túrákat tenni, de a Kis-Retyezát hegylábi területei is tartogatnak jó néhány mészkövön kialakult földtudományi értéket (pl. Buta-szoros, Szkorota-szurdok, Szkokul-szoros, Koral-barlang). A Kis-Retyezátban való barangolásokhoz vigyünk magunkkal elég vizet, hisz a „szivacsként” működő mészkő nem teszi lehetővé ivóvíz vételezését, maximum a hegység lábainál előbukkanó karsztforrásoknál.
A Jorgován-kő pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
