A Berettyó mésztufa dombja tavasszal
A közel 170 km hosszú Berettyó folyóval már többen találkozhattak a magyarországi 78 km-es szakaszán. A folyó a Hajdú-Bihar megyei Kismarja térségében lép be hazánk területére, s Hencida, Gáborján, Berettyóújfalu, Bakonszeg és Szeghalom települések érintésével Körösladány térségében veszi fel a Sebes-Körös vize. Az erősen szabályozott medrű, nem túl bővizű folyócska neve egy ősi magyar szóból ered, amely berekkel szegélyezett vízfolyást jelent (oklevelek 1476-ban említik először). A folyóval való találkozás közben kevesen teszik fel a kérdést: “De vajon hol is ered a Berettyó?”. Ma ennek járunk utána, tehát kalandra fel!
Az Erdélyi-szigethegység egyik északi, kevésbé ismert tagja az ősi metamorf kőzetekből álló Réz-hegység. A Szilágyság (kiváló aszfaltúton) és a Király-hágó felől (rossz zúzottköves földúton) is megközelíthető román hegyi falucska (Tuszatelke) mellett, a hegység északkeleti részében kereshetők fel a Berettyó forrásai. A források felett található a Réz-hegység (és az egész Kárpát-medence) legkisebb karsztvidéke, a Fekete-Ponor-karsztfennsík, amely alig másfél négyzetkilométer. Az itteni triász mészkövekre és dolomitokra lehulló csapadékvizek a kicsiny karsztplató lábánál bővizű karsztforrásokban bukkannak a felszínre. A Berettyó nagy forrása is egy ilyen karsztforrás, amely vizének átlagos hőmérséklete 10 °C körül van. A vízadó triász karbonátos kőzetekből előbukkanó karsztvíz pár 10 méter megtétele után egy látványos vízesést formál. A fátyolszerűen szétterülő víz különösen tavasszal, a hóolvadás időszakában mutatja robosztusabb arcát. A Berettyó forrásvize jelentős mennyiségű oldott karbonátot tartalmaz, amely forrásmészkőként (travertínóként) csapódik ki az áramló vízből a növényzetre, a behullott faágakra. A nagy vízesés tulajdonképpen egy ilyen hatalmas, forrásmészkőből álló, szakmai nyelven tetarátának nevezett üledékes kőzettesten alakult ki. A Berettyó nagy forrásától délkelet felé, egy rövidebb sétával érhető el a kisebb forrás is.
Ha időnk engedi, érdemes a Berettyót követni a folyásirányban, hisz három nagyobb szurdokot is létrehozott a folyó az Alföld felé tartó útja során. Tuszatelke és Füzespaptelke között, valamint Valkóváralja térségében, egymáshoz közel található a két délebbi szurdok, a harmadik (északabbi) kicsit távolabb, Márkaszék mellett.
A Berettyó-forrás pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
További részletek és kisvideó a “Körösvidéken”: https://korosvidek.blog.hu/2018/04/26/berettyo-forras_ok_2018_04
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
