Az Odvas-kő-barlang sötéten ásító szádája

Ha az Öreg-Bakony szívében, sűrű erdők mélyén rejlő Odvas-kő-barlanghoz tervezünk látogatást, akkor az egykoron csárdájáról és kisvasútjáról híres Gerencepuszta lehet a legideálisabb kiindulási pont, Bakonybéltől északra.

A pihenőhelyekkel, ismertetőtáblákkal és buszmegállóval is ellátott kis hegyi telepről turistajelzések indulnak a szélrózsa minden irányába. A barlanghoz vezető út eléréséhez mi az északkelet felé együttesen induló zöld kereszt és piros barlang jelzéseket választjuk. Egy sorompóval lezárt felkavicsolt úton indulunk el az Öreg-Szarvad-árokban, amelyet viszont kb. 600 m megtétele után elhagyunk a piros barlang jelzésen. A Cser-börc oldalában ismertetőtáblával jelzett meredek lépcsősor indul fel a Bakony egyik legnagyobb, legrégebben ismert, fokozottan védett barlangjához, az Odvas-kő-barlanghoz.
A triász időszaki Fődolomitban található barlang oldódás általi kialakítását a kőzetben található tektonikus felületek, vetők is nagyban elősegítették. A 3,5 m magas, 7 m széles háromszög alakú bejárattal rendelkező üreg 30 méteres hosszúsággal folytatódik befelé, 3-4 méteres magasságban és 8-10 méteres szélességben. Bejárata napjainkban 50 méterrel található magasabban (tengerszint feletti magassága: 373 m), mint az Öreg-Szarvad-árok völgytalpa, de korábban a barlang a völgytalp közelében helyezkedett el. A folyamatos emelkedés miatt azonban az üreg magasabb helyzetbe, szárazra került, s emiatt ma egy pusztuló maradványbarlang képét mutatja.
Az Odvas-kő-barlang már a bakonybéli bencés monostor Szent István királyunk általi, 1037-re datált alapítólevelének hiteles másolataiban is szerepel „Oduoskw” néven (mint az apátsági birtok egyik határa). Ez a legrégebbi olyan magyar név, ami barlangos helynévre utal! A barlangban több ízben is folytak ásatások a 20. század első felében, amely során tüzelés nyomaira, cseréptöredékekre, embericsont-szilánkokra és barlangi medve csontjaira akadtak. Az Odvas-kő-barlang az egykori hírhedt bakonyi betyárok (pl. Sobri Jóska, Savanyó Jóska) közkedvelt búvóhelye is volt. Érdemes a barlang feletti sziklaképződmény tetejére is felmászni, amely a legenda szerint ősi áldozati hely is volt, a betyárok kémlelőhelye mellett. Innen megkapó kilátásban lehet részünk az Öreg-Szarvad-árok és a Tönkölös-hegy irányába is.

A barlang pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt