Az Egyes-kő és a menedékház látképe télen
A Székelyföld szinte teljes területét a Keleti-Kárpátok hegyláncai és a köztük húzódó medencék uralják. A Gyergyói- és a Csíki-medencéktől keletre, szégyenlősen bújik meg a fenséges Hagymás-hegység, amely a hazai turisták számára is közkedvelt utazási célpont. A legtöbbjüket a Gyilkos-tó és a Békás-szoros természeti csodái vonzzák, pedig van még egy olyan sziklakolosszus a Hagymásban, amely párját ritkítja a Kárpát-medencében: a balánbányai Egyes-kő. Járjunk most ennek nyomában!
A Hagymás-hegység észak-déli irányban 40 km hosszan húzódik a Gyergyói-havasok, a Tarkő és a Csalhó szorításában. Rendkívül látványos formakincsét annak köszönheti, hogy felépítésében nem metamorf kőzetek vesznek részt, hanem az azokra települő, a földtörténeti mezozóikumban (középidőben: triász, jura, kréta) keletkezett tengeri üledékes kőzetek. Ezek alapanyagai egykoron óceánok és sekélytengerek mélyén rakódtak le, majd az üledékgyűjtők bezáródása miatt eredeti környezetükből “elvonszolódva” kerültek mai helyükre. A térrövidülés miatt egykori helyükről elkerült kőzettesteket takaróknak nevezzük, s ilyenek építik fel a Keleti-Kárpátok hegységeit is (pontosabban ezek lepusztult maradványai, az ún. takaróroncsok). A Hagymást felépítő takarórendszernek külön neve is van, amelyet az Erdélyi-takarók (Transzilvanidák) névvel illetünk. A felszínen található, törésekkel és oldásos formákkal tarkított karbonátos kőzeteken olyan pompás formakincs alakulhatott ki, amely egyedülállóan látványos hegységgé teszi a Hagymást.
A képen is látható Egyes-kő (1608 m) a Hagymás és egyben az egész Kárpátok egyik ikonikus sziklaképződménye. A jura időszak végén keletkezett mészkő alkotja, amely az Erdélyi-takarók ún. Hagymási-sorozatához tartozik. Egyedi alakját a külső erők (pl. fagyaprózódás, oldódás, tömegmozgások) felszínpusztító tevékenységének köszönheti.
A főként románok lakta, egykoron ércbányászatáról nevezetes Balánbánya felől indulva, kemény kaptatóval érkezünk meg először az 1504 m magasan található Egyeskő Menedékházhoz. A menedékházat 1932. augusztus 14-én adta át az Erdélyi Kárpát Egyesület Csíkszeredai Csoportja. Az épületet azóta több ízben bővítették, 2010-re azonban annyira leromlott az állapota, hogy szükségessé vált a teljes újjáépítés. Egy kis pihenő után innen már rövid idő alatt elérhető a csúcs, melynek tetejére láncokkal megerősített szakaszon juthatunk fel.
Tiszta időben az Egyes-kőről pazar körpanorámában lehet részünk: látszik a Hargita, a Görgényi-havasok (előterükben a Csíki- és Gyergyói-medencékkel), észak, majd kelet felé a Gyergyói-havasok, a Csalhó és a Tarkő is. A Hagymás lábánál ered az Olt és a Maros is.
Több napos túra esetében érdemes megmászni az Öcsém-tetőt is, valamint továbbindulni észak felé, a Nagy-Hagymás irányába.
Az Egyes-kő pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
