Hematitos ásványkiválás a gánti Bagoly-hegyen
A Dunántúli-középhegységben található Vértes a Dunántúl ásványi nyersanyagokban, elsősorban ércekben egyik leggazdagabb területe. Balás Jenő erdélyi származású bányamérnök az 1920-as évek elején fedezte fel a Gánt melletti bauxit-előfordulást, amely termelését 1925-ben kezdték meg, s kisebb-nagyobb megszakításokkal 1985-ig folyt. A felhagyott bagoly-hegyi külfejtésben ma egy földtani tanösvény mutatja be a terület földtudományi csemegéit. Ma a tanösvény egyik állomásán található sziklafelszín ásványtani folyamatait vesszük szemügyre! Kalandra fel!
A kora-eocén (kb. 45 millió éves) karsztbauxit (Gánti Bauxit Formáció) késő-triász korú, karsztosodott dolomitfelszín (Sédvölgyi Dolomit Formáció) mélyedéseiben halmozódott fel, amelyet később eocén tavi, majd tengeri üledékek (Fornai Formáció) fedtek be, s óvtak meg a lepusztulástól. A fekü és a bauxit között kb. 150 millió éves üledékhézag (hiátus) alakult ki. A triász dolomit és az alumíniumban/vasban dús trópusi laterites málladék (bauxit) érintkezési felületén különféle geokémiai folyamatok játszódtak le. Többek között ezek tanulmányozhatók a fotón is látható sziklafelszínen.
A fekü dolomit (fekübörc) színe szürkés volt, amely a bauxitos fedővel való érintkezés hatására változtatta meg eredeti színét. Felszínén vöröses, feketés színű, vasban dús kéreg található (ásványtani értelemben hematit), amely többlépcsős folyamat hatására alakult ki. Eredetileg egy pirit elnevezésű vasszulfid-ásvány jött létre a dolomit felszínén, melynek vastartalma a bauxitból, szulfidtartalma pedig a későbbi eocén tengervízből (vagy eltemetődött növényi maradványokból) származhatott. A pirit később a leszivárgó vizek hatására oxidálódott hematittá, az így létrejövő kénessav, majd kénsav pedig porlasztani kezdte a dolomitot. A folyamat eredményeként egy hematitos kéreg jött létre a pirites helyett, melyek alakja sok esetben megőrizte a pirit alakját is, azaz pszeudomorfózát hozott létre. Természetesen a hematit mellett a pirit is tanulmányozható a kőzetek felszínén.
A makroszkóposan is jól tanulmányozható ásvány-együttesnél a “mindent a szemnek” elvet alkalmazzuk, s ne használjuk kalapácsunkat.
Az egykori külfejtést bejárva további földtani érdekességek tárháza vár ránk: ősmaradvány-lelőhelyek, tektonikai felületek, eltemetett egykori talajok, mocsári rétegek, stb.
A külfejtés pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
