A mezőbikácsi emlékmű a templom kertjében
Nagyszalonta és Nagyvárad között, az Alföld peremén, Partiumban fekszik a kis Árpád-kori település, Mezőbikács. A Bihar megyei falucska közel 600 fős lakosságának jelentékeny része mezőgazdasággal foglalkozik, akik közül kb. 30 % vallja magát magyarnak. A vegyes lakosságú, magyarok és románok lakta község kétszer is megszenvedte a 20. század vérontásokkal és háborúkkal terhelt időszakát. Az egyik 1944-ben, a másik 1949-ben történt. Járjunk most ezen események nyomába!
Mezőbikács az 1940-es 2. bécsi döntés során Magyarországhoz került. A II. világháború végének zavaros időszakában magyarok, románok és szovjetek pusztították a Partium földjét. 1944. szeptember 27-én viszont egy előretolt román katonai alakulat jelent meg Mezőbikácson, amely tagjai között voltak ún. “önkéntesek” is. Ezekkel együtt jött egy korábban a faluban lakott román ember is, aki egy 80 magyar ember nevét tartalmazó listát hozott, akiket meg kell büntetni a “magyar időkben tanúsított magatartása” miatt. Végül “csak” 7 személyt állítottak elő, akiket rögtönítélő bíráskodás keretében elítéltek és a helyszínen agyonlőttek. Köztük volt a falu bírája Takács Mihály, valamit Rostás Biri is, aki egy cigány származású zenész volt. Ő történetesen azért lakolt halállal, mert magyar nótákat húzott hegedűjén az 1940-44 közötti “magyar időkben”. A mészárlásért a mai napig nem kért senki bocsánatot, a bűnösök nem lakoltak meg!
Mezőbikács 2. tragédiája 1949. augusztus 2-án esett meg. A kommunista rémuralomban a települések lakói ún. terménybeszolgáltatással “tartoztak” a rendszernek, amely teljesítése után a családoknak szinte semmi kenyérnekvalójuk nem maradt. Mezőbikács lakói ez ellen lázadtak fel egy meleg nyári napon, melynek során megverték és elzavarták azt a főszolgabírót, aki a cséplési munkálatokat jött felügyelni. Ezután kemény megtorlás következett: még aznap 4 embert lőttek agyon a faluban (2 románt és 2 magyart, egy közülük Iványi György lelkész volt), másnap pedig 15 “közellenség” családot deportáltak a Duna-delta vidékére. A vérbe fojtott kenyérkérésért a mái napig senki sem kért bocsánatot!
A magyarságukért és a “rendszerellenességükért” agyonlőtt partiumi hősök tiszteletére Mezőbikácsot 2015-ben mártírfaluvá nyilvánították! 2006 óta a templom melletti kertben emlékmű is hirdeti a bikácsi hősök emlékezetét!
A mezőbikácsi emlékmű pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
