Fülek vára egy maar-típusú vulkáni felépítmény maradványain áll
A Felvidék még magyarok lakta déli végein, az országhatártól 15 km-re fekszik a nagy múltú városka, Fülek. Salgótarján és a somoskőújfalui határátkelő felől érkezve már messziről kivehető a panelházak rengetegéből kimagasodó füleki Vár-hegy, tetején a jó állapotban ránk maradt középkori erősség maradványaival. Mi most azonban nem a vár történetével ismerkedünk meg, hanem azzal a földtani csemegével, amelyre a vár is felépült, a Vár-heggyel és annak földtani múltjával!
A magyarországi Medves-vidék és szlovákiai folytatása, a Cseres-hegység változatos földtani képződményei közül kiemelendők azok a bazaltból álló felépítmények, amelyek a táj mai arculatát döntően meghatározzák. A bazaltos jellegű vulkanizmus a területen kb. 8 millió évvel ezelőtt kezdődött, s kisebb-nagyobb megszakításokkal folyva pár százezer évvel ezelőtt ért véget. Ezen hosszú időszak alatt tufagyűrűkkel szegélyezett lávatavak, lávaárak és lávatakarók jöttek létre, amelyek későbbi lepusztulásával rendkívül változatos és látványos formakincs alakult ki.
A mai Fülek térségében pár százezer évvel ezelőtt egy közel 700 m átmérőjű maar-típusú vulkáni felépítmény jött létre, amelynek magas és meredek falai bazalt-lapillitufából épültek fel (ezek robbanásos vulkáni tevékenység által létrejött, 2-64 mm átmérőjű szemcsékből álló, az esetek egy részében jól rétegzett vulkáni törmelékes üledékek). A maar-típusú vulkánok nem voltak magasak, hanem az egykori terepszintbe mélyülő “lukak”, amelyeket alacsony tufagyűrű vett körül. A füleki maar esetében a robbanásos kitörést nem követte lávaöntés, s nem jött létre bazaltos láva, mint a magyarországi szomszédai (pl. Somoskő, Salgó) esetében. Az irtózatos erejű kitörésekről a lapillitufába beágyazódó vulkáni bombák és az akár több kilométer mélyről felszakított idős (és összesült) kőzetdarabok tanúskodnak.
Földtani időben mérve nem is oly rég volt a füleki Vár-hegyet létrehozó vulkáni működés, de az egykori tufagyűrű mára már alaposan lepusztult. A felépítmény centruma valahol a mai városközpont helyén lehetett, s ma már csak a gyűrű északi, befelé néző fala maradt meg, amelyen a vár romjai is állanak. A terület folyamatos emelkedése, a vízfolyások eróziója és a tömegmozgások a felelősek azért, hogy a tufagyűrű már majdnem teljesen eltűnt a Föld színéről.
A csatolt fotón jól látszik a bazalt-lapillitufa rétegzett mivolta, amelyekben deformáció és a folytonosságuk megszakadása figyelhető meg, feltehetően megcsúszási folyamatok miatt.
A füleki Vár-hegy pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
