A Magyarnándor melletti Lyukas-kő látképe
A Nógrád megyei Magyarnándor a Cserhát lankái között fekszik, nem messze Balassagyarmattól. A településen áthalad az Aszód-Balassagyarmat vasútvonal is. A turisták általában még sem ide igyekeznek, hanem a közeli híres látnivalók irányába, mint például az UNESCO Világörökség részét képező Hollókőre. A látványos földtani értékek iránt rajongóknak viszont érdemes itt eltölteni egy rövidke időt, méghozzá a Lyukas-kő miatt!
A Magyarnándor környéki dombok felépítésében különféle oligocén kor végi és miocén kor eleji (23-19 millió évvel ezelőtt) törmelékes üledékes kőzetek és laza üledékek vesznek részt (pl. homok-homokkő, agyag-agyagkő, márga, slír). Ezek az egykoron itt hullámzó Paratethys vizében rakódtak le: méghozzá a finomabb szemű üledékek (mint pl. az agyag) a parttól távolabbi mélyebb medencerészekben, a durvább szeműek (mint pl. a homok) a partközeli zónákban. A hullámzás és az árapály-tevékenység által mozgatott sekély trópusi tengert cápák és különféle vastaghéjú kagylók népesítették be. Egy ilyen környezetben rakódott le a geológusok által Pétervásárai Homokkő Formációnak nevezett képződmény, amely kora-miocén korú. A fotón is látható Lyukas-kőnél ez a homokkő bukkan a felszínre, méghozzá nem is akármilyen formában!
A formáció egy jellegzetessége, hogy a cementáltsága helyről-helyre változik. Az erősebben cementált, keményebb részek jobban ellenállnak a felszíni, ún. külső erők (pl. víz, szél, jég, gravitáció) lepusztító tevékenységének, mint a “puhábbak”. A cementáció karbonátos jellegű, ahol a kalcit nevezetű ásvány “tapasztja össze” a homokkövet alkotó (döntően) kvarc-ásványokat.
A bizarr kinézetű Lyukas-kő kiformálásában tehát valóban a természet vett részt, amely “láthatatlan kalapácsával” a puhább részeket jobban meg tudta bontani, mint a keményebbeket. A képen is látható karcsú alakzat egy kis repedés mentén, hosszanti irányban kivált és mésszel összetapasztott homokkőrész kipreparálódásával jött létre.
A Lyukas-kő pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
