A fegyverneki Kettős-halom látképe
A magyar Alföld területét járva gyakran a szemünk elé tűnnek az “egyhangú” tájból kiemelkedő dombok, amelyeket összefoglaló néven kunhalmoknak hívunk. Györffy István néprajzkutató szerint a kunhalom fogalma a következő: “Olyan 5-10 m magas, 20-50 m átmérőjű kúp, vagy félgömb alakú képződmény, amely legtöbbször víz mellett, de vízmentes helyen terült el, s nagy százalékban temetkezőhely, sírdomb, őr- vagy határhalom volt.” Nevüket amiatt kapták, mert a régebbi korok kutatói a kunokhoz kötötték az építésüket. Az Alföldön valaha több tízezer kunhalom lehetett, amelyekből sok mára már megsemmisült (számuk napjainkban kb. 6000 lehet). Járjunk most utána, hogy kik, mikor és milyen célból építették ezen földműveket!
A nagyobb méretű földművek lakódombok vagy más néven tellek voltak. Ezeken akár kisebb megszakításokkal évezredekig is lakhattak, s az egymásra rakodó kultúrrétegekből jött létre a kiemelkedés. A kisebb méretű, kúp alakú kunhalmok halomsírok (kurgánok) lehettek, amelyeket egy örök nyugalomra helyezett törzsi vezető, fejedelem fölé emeltek. Egyes földművek határhalom vagy őrhalom funkciókat is elláthattak, tetejükről kémlelték a tájat vagy jeleztek egymásnak idegen hadak közeledésekor.
A kunhalmok nem csak tájképi és kultúrtörténeti (régészeti) értéket képviselnek, hanem a rajtuk tenyésző növényzet miatt természeti értéket is. Az ősi löszpusztai gyepek lágyszárú-társulásai csak ezeken a magányos kiemelkedéseken vészelhették át az ember táj- és természetátalakító tevékenységét. Sajnos a bolygatás és az elszántások miatt sok domb növényzete és sok esetben maga a kunhalom is megsemmisült. Számos kunhalom tetején fehérre festett geodéziai alappont lelhető fel.
Hazánk területén az összes kunhalom “ex lege”, azaz a törvény ereje által védett, bolygatásuk, szántásuk, ásásuk szigorúan tilos!
A fotón a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Fegyvernek mellett található Kettős-halom látható.
A kunhalom pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
