Csesznek vára és triász sasbérce
A Pápa és Zirc között utazó vándor tekintetét egy hatalmas méretű várrom ragadja meg, amely látképével és táji hátterével együtt hazánk legszebb középkori vármaradványai közé tartozik. A rom és környezete nem csak kultúrtörténeti, hanem földtani és felszínalaktani értéket is képvisel. Eredjünk most ennek nyomába és ismerjük meg!
A Bakony hegységet döntően különféle üledékes kőzetek építik fel, amelyeket csak helyenként takarnak fiatalabb földtani képződmények. Az üledékes kőzetek közül a mészkövek és a dolomitok dominálnak, amelyek a Tethys elnevezésű ősi óceánban rakódtak le a földtörténeti mezozóikum (középidő) triász, jura és kréta időszakaiban. A triász időszak jelentős vastagságban van képviseltetve a Bakonyban, s ilyen korú mészkőre épült Csesznek vára is. Pontosítva egy Dachsteini Mészkő elnevezésű, késő-triász korú (kb. 200 millió évvel ezelőtt) mészkőre, amely a fent említett óceán hatalmas trópusi karbonátplatformján rakódott le. Úgy nézhetett ki akkor a Bakony térségét hordozó kőzetlemez, mint ma a Bahama-szigetek vidéke. A szürkés színezetű mészkő jellegzetes ősmaradványai a Megalodus elnevezésű kagylónemzetség kőbelei. A mészkövet a kőzetté válása után jóval később törések blokkokra tagolták, s a szerkezeti mozgások ezen blokkokat elmozdították eredeti helyzetükből. Egy ilyen vetők mentén kiemelkedett sasbérc tetején állanak őrt a vár maradványai is.
A vár a tatárjárás után épült, s története során olyan birtokosai voltak, mint a Garaiak, a Szapolyaiak vagy az Esterházyak. A törökök rövid ideig birtokolták csak, s a császáriaknak, valamint egy földrengésnek köszönhetően romosodott el. Ma felújított állapotban várja az odaérkező turistákat.
A várrom alatti, barlangokat rejtő Kőmosó-szurdok oldalában alakították ki hazánk első “via ferrata” útját, melynek “nagytestvérei” az Alpokban találhatók.
A vár pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
