A pilisszentiváni Ördög-torony látképe
A Pilis és a Budai-hegység között, a Pilisvörösvári-árok déli peremén fekszik Pilisszentiván. Az egykoron szénbányászatáról híres település ma rendezett településképével és kiváló túralehetőségekkel várja az arra járó vándorokat. Egy rövid sétával közelíthető meg a községtől délnyugatra, az Iváni-hegyen őrt álló merész sziklatorony, amely nevét magáról az ördögről kapta.
A Budai-hegység döntő részét a földtörténeti mezozóikum (középidő) triász időszakának tengereiben lerakódott, majd kőzetté vált karbonátos üledékes kőzetek (mészkő és dolomit) alkotják. Ezeket a későbbi hegységképző mozgások rögökre darabolták és elmozdították, jellegzetes sasbérces-árkos szerkezetet kölcsönözve nekik.
A képen látható pilisszentiváni Ördög-torony 30 m magas sziklaóriásának anyaga is triász dolomit, amelyet a geológusok a Budaörsi Dolomit Formációba sorolnak. A meszes, majd később átdolomitosodott iszap a Tethys elnevezésű ősi óceán trópusi selfjén rakódott le. Jellemző ősmaradványai a különféle zöldalgák, amelyek kioldódásával csőszerű pórusok jöttek létre a kőzetben (régies neve emiatt a “diploporás dolomit” volt).
A rideg, törésekkel átszőtt dolomitot különféle oldatok járták át kialakulása után. Az oldatok hatására a kőzetek egy része porlódni kezdett, amely miatt gyorsabban pusztult. Más részei viszont kalcittal cementálódtak és ellenállóbbak lettek. Ennek köszönhető, hogy az “idő vasfoga” kiformálta az Ördög-tornyot, hisz ott a dolomit ellenállóbb volt. A körülötte lévő puhább kőzeteket az erózió elpusztította. A kőbástyát alaposan tanulmányozva helyenként sárgás-vöröses elszíneződés is megfigyelhető rajta. Ezt annak köszönheti, hogy a törések mentén a mélyből feláramló oldatok vasat is hoztak magukkal, amelyek mintegy megfestették a kőzetet.
A merész sziklatorony környéke ősi áldozati hely volt, alatta bálványokat imádó népcsoportok végeztek misztikus szertartásokat.
Hasonló módon formálódott ki a Teve-sziklák csoportja is, amelyről itt olvashatnak!
Az Ördög-torony pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
