A Függő-kői-barlang bejárata

A barlang szó hallatán a legtöbbünknek valamilyen üledékes kőzetben (főleg mészkőben) kioldott és cseppköveket is tartalmazó járatrendszer jut az eszünkbe. Nem véletlen, hisz a legtöbb barlang olyan mésztartalmú kőzetben jött létre, amelyben a szénsavas és hordalékot tartalmazó víz eredményes oldó-koptató munkát tudott végezni. Azonban nem minden barlang alakult ki így! Erre kiváló példa a Cserhát hegység keleti peremén fellelhető Függő-kői-barlang, melynek befoglaló kőzetei andezites jellegű vulkáni törmelékes kőzetek. De hogy alakulhatott ki üreg egy vulkáni kőzetben? Járjunk most ennek utána!

A Cserhát keleti területeinek vulkánjai kb. 16-14 millió évvel ezelőtt, a miocén földtörténeti kor közepén működtek, s változatos kitöréstermékeket produkáltak. A Mátraszőlős feletti Függő-kő andezittufája és andezit-agglomerátuma (Nagyhársasi Andezit Formáció) egy tengervízbe szóródott vulkáni törmelékes összlet megszilárdulása, kőzetté válása útján keletkezett. A forró kitöréstermék a hideg vízzel érintkezve szinte felforralta azt, melynek hatására gőzbuborékok keletkeztek. A gőz behatolt a vulkáni anyagba, de kijönni abból nem tudott, hanem üregeket képezve állapodott meg. Egy ilyen felnyílt gőzüreg maradványa lehet a Függő-kő oldalában tátongó barlang is. A kis üreg hossza a 4 métert sem éri el, s az egykori gőzbuborék alakjának megfelelően kerekded. A kőzetbe zárt barlangot a pleisztocénben (jégkorszakban) itt “szaladó” kis patak bevágódó és oldalazó eróziója nyitotta meg. A vízfolyás a bevágódása miatt ma több méterrel a barlang szintje alatt folyik.
A Függő-kői-barlang nem csak ritka képződése miatt érdekes, hanem a benne feltárt barlangi kitöltések miatt is, amely páratlan paleontológiai és régészeti leleteket adott a tudomány számára. A barlang legalsó kitöltése kb. 25000-21000 évvel ezelőtt, a jégkorszak (pleisztocén) egyik hideg szakaszában képződött. A barlangi löszös, törmelékes kitöltések béka, hófajd, pocok, lemming, ürge és különféle csigák maradványait tartalmazták, míg a felsőbb rétegek a jelenkor (holocén) 2000-1000 évvel ezelőtti gerincesfaunájának tartalmazói voltak. A paleontológiai leletek mellett a réz-, bronz- és vaskor emberének eszközeit is megtalálták itt.
A barlangot és környékét egy tanösvény mutatja be, amely Mátraszőlős község legszélső házai mellől indul.
Egy mátrai, hasonló genetikájú barlangról szóló cikkünket itt olvashatja!

A barlang pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt