A meleg-hegyi Likas-kő sziluettje
A Dunántúli-középhegység egyik legkisebb területű és átlagmagasságú tagja a Velencei-hegység, amely a Velencei-tótól északra helyezkedik el. A 352 m magas Meleg-hegyben tetőző területet furcsa módon “hegységnek” nevezzük, míg hazánk más, sokkal magasabb térszínei (pl. az 541 m-en “tetőző” Pétervásárai-dombság) dombság néven szerepelnek térképeinken. A kis területű dombvidéki táj viszont magyarországi szinten (is) rendkívül gazdag földtudományi értékekben!
Kezdjük mindjárt azzal, hogy a Velencei-hegység döntő részét a földtörténeti karbon időszak végén és perm időszak elején (kb. 300 millió éve) képződött mélységi magmás kőzet, a gránit építi fel (Velencei Gránit Formáció). Ez a durvakristályos kőzet egy hatalmas méretű magmás test lassú, évmilliókig tartó kihűlésével alakult ki, amelyet az idősebb kőzetek (Lovasi Agyagpala Formáció) “fogságából” az erózió “hámozott ki”. Ezért találjuk ma a felszínen meg ezt a kőzetet, amely forró alapanyaga eredetileg soha nem jött fel odáig. A gránitot a kialakulása óta eltelt idő során számtalan olyan hatás érte, amely miatt az erősen átalakult. Ilyet tanulmányozhatunk a Meleg-hegy gerincén is.
A Meleg-hegy térségében találkozik a hegységet felépítő gránit azokkal az idős metamorf kőzetekkel, amelyekbe képződésekor belenyomult. A találkozási zónában található erősen összetört kőzetekbe a mélyből kovás oldatok szivárogtak fel, és impregnálták azokat. A szakemberek véleménye megoszlik arról, hogy mikor történhetett ez a hidrotermális esemény, talán a krétában vagy az eocénben.
Egy viszont bizonyos: a hosszú és keskeny kvarctelérek formájában testet öltő képződmények sokkal keményebbek és ellenállóbbak környezetüknél, ezért az idők folyamán kipreparálódtak a könnyebben pusztuló kőzetek térszíneiből. Egy ilyen kipreparált kvarctelér maradványa a Likas-kő névre hallgató látványos sziklaképződmény is, amely nevét a közepén található ablakszerű nyílásról kapta. A nyílás a jobban összetört és/vagy kevésbé kovásodott és/vagy nagyobb földpáttartalmú részek kimállásával jöhetett létre.
A Likas-kő pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
