Az agyagfalvi emlékmű
A Székelyföld nyugati peremén, Székelykeresztúr és Székelyudvarhely között fekszik a csendes kis falucska, Agyagfalva. A település határában az arra utazó figyelmét egy heroikus kőemlékmű ragadja meg, amely a székely-magyar történelem egyik fontos eseményére emlékezik meg. Eredjünk most ennek nyomába!
Az 1848-as év első felében nyilvánvalóvá vált, hogy az Erdélyben élő románok és szászok a magyarok ellen foglalnak állást, és a bécsi udvar mögé sorakoznak fel. Ebbe a feszült helyzetben a Kárpát-medence keleti végein élő székelyek is választás elé kerültek. Berzenczey László marosszéki képviselő szervezésében 1848. október 16-ra Agyagfalva mellé hívták össze a székely nagy nemzetgyűlést. Az eseményre kb. 60 ezer felfegyverzett székely sereglett össze, amelyben szinte a legtöbb társadalmi réteg képviseltette magát. A 2 napig tartó nemzetgyűlés eredménye rendkívül fontos volt: a székely nép eldöntötte, hogy kiállnak a magyar kormány és az Erdélyt Magyarországgal egyesítő törvény mellett. A békésen indult gyűlésen 17-én elterjedt a híre, miszerint a Partiumban román népfelkelők magyarokra támadtak, és ez arra sarkallta a jelenlévőket, hogy hadba szálljanak. Az agyagfalvi gyűlés jelentette tehát a székely népfelkelés kezdetét, a székelység csatlakozását az 1848–49-es szabadságharchoz.
Az emlékművet Kulcsár Béla pályanyertes tervei szerint készítették el a marosvásárhelyi Hunyadi László és Kiss Levente szobrászművészek. Az emlékmű anyaga borszéki travertínó, s 1978-ban fogott hozzá a két művész a terv kivitelezéséhez. Hivatalos leleplezése közel 10 évet váratott magára, 1990. október közepén került sor.
Az emlékmű pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
