Ébredezik Nógrád vára egy ködös nyári reggelen
A Börzsöny keleti lábánál, Nógrád település központjában található a környezete fölé markánsan emelkedő Várhegy (286 m).
A hegy kőzetanyaga a földtörténeti miocén korszakban (15-13 millió évvel ezelőtt) zajló vulkáni működés során keletkezett ún. biotitdácit. A fehér és szürke elegyrészekben (plagioklászföldpátok), ill. hatszög alakú sötét biotit-csillámokban gazdag kőzet anyaga eltér a Börzsöny fő tömegét alkotó andezites összetételű kőzetektől.
A Várhegy kialakulását tekintve egy ún. monogenetikus dagadókúp. Ez azt jelenti, hogy nem tartozott a Börzsöny fő tömegét létrehozó vulkánhoz, hanem attól távolabb, egy kisebb méretű, magányos kitörési központot alkotott. A gomba alakú kőzettömeg egykoron nem a felszínre ömlött, hanem belenyomult az idősebb kőzettömegekbe, amely ott szilárdult meg, s csak később preparálták ki a külső erők. Tehát a Várhegy nem más, mint az egykori vulkáni kürtőkitöltés felszínre került része.
A Várhegy platóján már a népvándorlás korában kezdetleges földvár állott, amelyet a szlávok Novigrádnak, azaz Újvárnak neveztek. Első említésével Anonymus krónikájában találkozunk. A Felvidék felé vezető utat védelmező erődöt a honfoglaló magyarok tovább fejlesztették és Nógrád megye katonai-igazgatási központjává tették. A története során sűrűn cserélgette gazdáit. 1544-94 és 1663-85 között török kézen volt. 1685-ben egy villámcsapás következtében felrobbant a lőporraktárnak használt Öregtorony és a vár többi része is súlyosan megrongálódott, amelyet később már nem újítottak fel és pusztulásnak indult.
A vár megmaradt romjai viszont még így is lenyűgöző látványt nyújtanak, akárcsak a Börzsöny erdővel fedett vulkáni kúpjai.
A várrom pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
