Szinszediment gyűrődés a Budai Márgában

Szeretett fővárosunk, Budapest nem a földtani értékeiről hírhedt, pedig nem is gondolnánk, hogy a felszínen és a felszín alatt mennyi érték rejtőzik! A Budán található Pusztaszeri út mellett sárgás színű kőzetkibúvás hívja fel magára a figyelmet, amely nem más, mint a védelem alatt álló “Pusztaszeri úti földtani alapszelvény”.

Magyarország (egykori) területén az eocén földtörténeti kor végére, az oligocén földtörténeti kor elejére (kb. 40 millió éve) kialakult egy északkelet-délnyugati csapású mély üledékgyűjtő, amelyet Budai Paleogén Medencének nevezünk. Ennek mélyebb részén rakódott le az eocén végén az ún. Budai Márga Formáció, amelynek képződése az oligocén elejére is átnyúlt. Ez a képződmény a felszín alatt nagy vastagságban nyomozható Budapest körül, de több helyen a felszínen is feltűnik, rossz és nem látványos feltártsági viszonyok mellett (ebben halad a budai Vár-hegy alatti alagút is, ill. ezen képződmény a hibás a budai, Vérmező környéki felszínmozgásokért is).
A Pusztaszeri úton, az út bevágásában szépen feltárul a képződmény, ahol márga és mészhomokkő padok váltakoznak egymással. A feltárás egyik látványos formája az a szinszediment gyűrődés, amely az egykori üledékgyűjtő enyhe lejtőjén keletkezett, a még plasztikus üledékek megrogyásával, megcsúszásával.

A feltárás pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt