Napóleon kalapja a pomázi Kő-hegy oldalában

Ki ne hallott volna már az európai nagyhatalmak leigázójáról és a jellegzetes fejfedőjéről is híres zsarnokról, Bonaparte Napóleonról. De vajon mit keres a kalapja a Pomáz feletti Kő-hegyen? A rossz hír az, hogy semmit, hisz ez egy különleges sziklaképződmény fantázianeve. Nézzük meg a továbbiakban, hogy hogyan is alakult ki ezen karcsú sziklatorony!

A Visegrádi-hegység vulkanikus eredetű tájegységünk, amelyet kb. 16,5-15 millió évvel ezelőtt lezajlott szakaszos, időben és térben elhúzódó vulkáni működés hozott létre. A kitörések jellege változó volt: hevesebb robbanásos és “csendesebb”, főleg lávát produkáló erupciók váltogatták egymást. Ennek hatására nagy vastagságú vulkáni összlet jött létre, változatos kőzetféleségekkel, pl. andezit és tufája, dácit és tufája. Ilyen kitöréstermékekből áll a Pomáz feletti Kő-hegy is, amelynek a geológusok által használt neve a Holdvilágárki Dácittufa Formáció.
A kőzetet tanulmányozva észrevehetjük annak szemcsés felépítését, amelyben pár milliméterestől akár méteresig váltakozhatnak a vulkánból kikerült törmelék- és lávadarabok. A vulkáni felépítményből a robbanásos jellegű anyag a légkörből visszahullva és a vulkán oldalán lavinaszerűen lezúdulva halmozódott fel. A vulkáni törmelékes összlet a külső erők (pl. víz különféle halmazállapotai, szél, gravitáció) pusztító tevékenységének eltérő módon áll ellen. A finomabb szemcsés részekből álló anyagok jobban pusztulnak, mint a nagyobb blokkokból álló egységek. Ennek hatására az idők folyamán alul karcsú, felül széles, gomba (vagy kalap) alakú sziklák preparálódtak ki.
A képen is látható Napóleon kalapja is annak köszönheti létét, hogy a finomabb szemű törmelékből összecementált részeket mintegy sapkaként védte meg a felette lévő kemény és masszív lávatömb.
Kevesen hinnék, de a látványos sziklaalakzatot 1845-ben maga Petőfi Sándor is megtekintette.
A térség hasonló típusú földtudományi értékeit bemutató cikkeinket itt és itt olvashatja!

A sziklaképződmény pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt