Mésztufa lerakódása napjainkban a Bükk lábánál, Mónosbél határában
Hazánk hegységeit geológiai időben mérve idős kőzetek építik fel, amelyek képződése akár több százmillió évet is felölelhet. Kialakulásuk mély óceánokhoz, sekély tengerekhez vagy épp különféle típusú vulkáni működésekhez köthetők. De vannak kivételek is: olyan üledékek, amelyek képződése ma is zajlik, gyakorlatilag a szemünk láttára. Ilyen a forrásmészkő (édesvízi mészkő) is.
A karbonátos kőzetekből (pl. mészkő) felépülő hegységeink felszín alatti vizei (karsztvíz) áramlásuk során a kőzetekből karbonátot oldanak magukba. Ez a meszes oldat hosszú időt tölt el a hegység “gyomrában” és bizonyos helyeken különféle vízhozamú karsztforrások formájában lép ki a kőzetek “fogságából”. A kilépő mésszel telített karsztvízből a megváltozott hőmérséklet- és nyomásviszonyok miatt az oldatban lévő szén-dioxid elillan és a mészanyag kicsapódik az egyensúlyi rendszer megbomlása miatt.
A kiváló mészanyag az útjába kerülő tárgyakat szilárd karbonáttal kérgezi be, többek között a különféle moha- és zuzmóféléket is, amelyek a szén-dioxid elvonó tevékenységük miatt segítenek a mészanyag kiválasztásában. Hosszú idő alatt ezért egy porózus, likacsos üledék/üledékes kőzet keletkezik, a forrásmészkő vagy más néven travertínó. Azért likacsos, mert azok a növényi részek, amelyeket a mész bekérgezett, egy idő után elbomlanak, s helyükön üregecskék, pórusok maradnak vissza. Gyakoriak bennük a levéllenyomatok vagy egyéb ősmaradványok, sőt régészeti leletek is.
A képen a Bükkben található Mónosbél melletti Vízfő-forrás látható, amelyből a szemünk láttára válik ki a szilárd karbonátanyag. A karbonátos anyag kiválása valamikor a pleisztocénben kezdődött el. A település melletti Darázskő-bányában ezt a könnyen vágható és bányászható követ fejtették évszázadokig.
A travertínó-képződéssel kapcsolatos további cikkeink itt és itt érhetők el!
A Vízfő-forrás pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
