A P/T tengeri határ a Bálvány északi oldalában
A geológusok a Föld 4,6 milliárd éves történetét időkre, időszakokra, korokra és korszakokra osztják. Az így megtestesülő kortáblát böngészve észrevehetjük a földtörténeti paleozóikum (óidő) és mezozóikum (középidő) határát kb. 245 millió év környékén. De miért pont ott húzták meg a két idő határát? Mi történhetett ott?
A válaszért a Bükkbe kell elmennünk, a Bükk-fennsík északi pereme alá, egy erdészeti út által feltárt mesterséges geológiai feltáráshoz (Bálvány É szelvény). A látszólag jellegtelen kőzetek a világon egyedülálló tengeri rétegsort mutatnak be. Járnak ide szakemberek Japántól az USA-ig, vagy Finnországtól Marokkóig. Az itt található kőzettestben húzható meg ugyanis a földtörténeti ó- és középidő határa és itt érhető tetten az ún. P/T határ (perm/triász), a nagy kihalási eseménnyel.
A feltárás alsó részében a késő-perm korú, a bitumentől sötét színű Nagyvisnyói Mészkő Formáció tárul fel, amely sekélytengeri kifejlődésű. A képződmény ősmaradványokban rendkívül gazdag. Erre a formációra egy ún. határagyag-réteg települ, amely fosszíliákat egyáltalán nem tartalmaz. Felette pedig már a kora-triász Gerennavári Mészkő Formáció lemezes mészkövei lelhetők fel, amelyek már elvétve tartalmaznak ősmaradványokat, ha azok szabad szemmel még nem is látszanak. Magyar és külföldi szakemberek részletesen is megvizsgálták a szelvényt, s egyetértenek abban, hogy a feltárás “személyében” szépen tetten érhető a perm végi nagy kihalás. Sokáig úgy volt, hogy ez lesz a világ P/T etalon szelvénye, viszont ezt egy Kínában található feltárás kapta meg.
Nem teljesen tisztázott, hogy mi történt a perm végén, de az tény, hogy az akkori élővilág 90%-a kihalt. Egyesek meteorit-becsapódással, bazaltvulkanizmussal, míg mások a tengeri életterek redukálódásával magyarázzák az élővilág e nagy krízisét.
A témában íródott másik cikkünk itt érhető el!
A feltárás helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
