A füzéri Várhegy látképe
Hazánk északi határvidékén, a Tokaj-Eperjesi-hegységben, a Hegyköz lágy dombjaiból markánsan emelkedik ki a várrommal koronázott 552 m magas füzéri Várhegy. A vulkáni kúpot nemcsak a rajta található középkori erősség, hanem egyéb geológiai és geomorfológiai érdekességek miatt is érdemes felkeresni.
Az egész Tokaj-Eperjesi-hegységet, így a füzéri Várhegyet is a miocén időszakban lezajlott vulkánosság hozta létre. Kb. 6 millió éven át ontották magukból a hasadékok a különféle összetételű lávákat és kitöréstermékeket. Ezen vulkánosság hozta létre a füzéri Várhegyet is kb. 13 millió évvel ezelőtt.
A Várhegy anyaga dácit, amely egykoron a vulkán kürtőjében szilárdult meg. A kürtőbe dermedt vulkáni láva körül a puhább kőzetek lepusztultak, a kürtőt kitöltő anyag pedig kipreparálódott a környezetéből. A kemény dácitot a kihűlés miatt repedések járták át, amelyet a külső erők tágítottak tovább, így oszlopos elválású kőzettömbök keletkeztek. A Várhegy érdekességei közé tartoznak még a szilikát sziklagyepek is, amelyek számos védett növénynek és állatnak adnak otthont.
A hegy tetején egy 13. században épült vár kereshető fel, amely az utóbbi évek felújítási és újjáépítési munkálatainak köszönhetően szinte újra eredeti állapotában tündököl. Itt őrizték rövid ideig a 16. században a magyar Szent Koronát is.
A páratlan kilátást is adó Várhegy a Zempléni Tájvédelmi Körzet “fennhatósága” alá tartozik.
A vár helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
