Az ompolygyepűi emlékmű
Ezúttal Erdélybe látogatunk el, a Torockói-hegység lábához, az Ompoly völgyébe. Gyulafehérvár és Zalatna között az utazó egy kis románok lakta falun halad keresztül, amelyet Ompolygyepűnek hívnak. A kis faluban, az országút mellett egy tábla nélküli, komor kőobeliszk magasodik. A látszólag érdektelen alkotás az erdélyi magyar történelem egy tragikus eseményéről mesél.
Az 1848/1849-es forradalom, majd szabadságharc során a Kárpát-medence keleti részén élő románság a magyarok ellen fordult, s véres háborút vívott velük. A legkomolyabb és legvéresebb harcok itt, az Erdélyi-szigethegységben zajlottak. Az Avram Iancu vezette irreguláris móc szabadcsapatok borzalmas kegyetlenkedéseket követtek el a magyarok ellen, nem kímélve templomokat, asszonyokat és gyerekeket sem. Nem egyszer faluról-falura, házról-házra haladva, válogatott és kegyetlen módszerekkel kínozták és ölték meg az oly annyira gyűlölt magyar embereket. Az itt található 9 m magas obeliszk, amelyet 1899. augusztus 11-én szenteltek fel, egy borzalmas mészárlásra emlékeztet. 1848. október 24-én a Zalatna bányavároska felől kb. 700 magyar (katonák, köztük sok nő és gyerek) menekült Gyulafehérvár felé a móc csőcselék elől, de a végzet itt utolérte őket. A románok mindenkit lemészárolták, egytől-egyig.
Az emlékmű a csodával határos módon túlélte a történelem viharait, de a rajta található táblát leverték, hogy ne sértse az “új jövevények” önérzetét.
A kövek viszont mesélnek a múltról!
Az emlékmű helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
