Az ezeréves határ a Bucsecsben
Brassótól nem messze, a Kárpátok “nagy kanyarja” után, a Prahova folyó völgye fölé méltóságteljesen magasodik a Bucsecs.
A Prahova völgyére 800-900 m-es szintkülönbségekkel leszakadó, de 2000 m felett hatalmas platókban tetőző vad sziklaóriás a Kárpátok igazi gyöngyszeme. Domborzati alapon a Déli-Kárpátokhoz sorolhatjuk, de kőzettani megfontolások alapján inkább a Keleti-Kárpátokkal rokon.
A hegytömeg fő építőanyaga homokkő, mészkő és konglomerátum. A vad gerincen áttörő szelek a magukkal vitt kvarcszemcsék segítségével különös formájú gombasziklákat hoztak létre (pl. Babele).
A fotón szépen látszik a 2400-2500 m magas főgerinc futása, amelyen a gerinctúra is húzódik. A gerinc csipkés és vad a jégkorszaki eljegesedések miatt. A kép alsó harmadában viszont egy mesterséges építmény kontúrja ismerhető fel. Ez nem más, mint a történelmi Magyarország, a “Nagy-Magyarország” határa, az ún. ezeréves határ. Itt a Bucsecsben, a legmagasabb gerincet követve húzódott a határ, amelyet félgömb alakú határkövek jeleztek. Trianon után ezeket a határköveket megsemmisítették, de sok helyen nem végeztek megfelelő munkát az idegen hódítók, így például itt is (Gavenele, 2472 m).
Szívszorító és furcsa érzés ezen kövön ülve szertenézni a tájban és elgondolni azt, hogy a mai magyar határoktól milyen messze vagyunk!
A csúcs alatti egykori gleccservölgyről itt olvashat!
Az egykori határkő helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
