Részlet a szolyvai emlékparkból
Ezúttal egy olyan helyre látogatunk el, ahol a kövek nem több száz millió év történéseiről mesélnek, hanem csak 1944-ig vezetnek vissza bennünket. A ma Ukrajnában, Kárpátalján található kisváros neve örökre beíródott a Kárpát-medence történelembe, sajnos negatív tartalommal.
1944 őszén a visszavonuló német hadsereg nyomában kelet felől nagy erőkkel haladt a “dicsőséges” Vörös Hadsereg, melynek nyomában borzalmas pusztítás járt. A Latorca folyócska partján található (a fontos honfoglalás kori leletanyagairól híres) településen a 4. Ukrán Front parancsa értelmében egy gyűjtőlágert alakítottak ki.
Minden 18 és 50 év közötti (valójában azonban 16-60 év közötti) férfit (főleg magyarok és németek) ebbe a lágerbe hurcoltak és azt mondták nekik, hogy egy kis 3 napos munkára kell készülniük (közismertebb nevén “málenkij robotra”). A lágerben már elkezdődött a fogvatartottak szenvedése, hisz embertelen körülmények között tartották őket, s sokan már nem is érték meg elszállításukat. A túlélők nagy részét marhavagonokra rakták és a Szovjetunióba hurcolták őket (a rettegett GULAG-okra), ahonnan nagy részük soha nem térhetett vissza. Szinte nincs olyan kárpátaljai család, akit valamilyen formában ne érintett volna ez a tragédia (kb. 40 ezer elhurcolt!).
A láger helyén ma emlékpark áll (1989 óta), amely folyamatosan bővül. A tábor egykoron elhunyt lakóinak tömegsírjai pedig a környék földjében találhatók. Az emlékpark egy olyan borzalmas tragédiára emlékeztet, aminek soha nem szabad megismétlődnie, semmikor! 70 évvel ezelőtt még népirtás folyt a Kárpát-medencében, amelyet már nem a németek végeztek, hanem a sokak által felszabadítóként emlegetett oroszok!
Az emlékmű helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
