Darázskő a csólyospálosi feltárásban
Árpád-kori egyházi építmények, 18. századi mezővárosi középületek, régi alföldi tanyák építőanyagának tanulmányozása közben gyakran találkozhatunk egy likacsos, porózus, de mégis ellenálló és kemény kőzetfajtával. Ezt a kőzetet a nép darázskőnek, varangykőnek, cupáknak hívja, a geológusok pedig leginkább a réti mészkő, tavi mészkő, vagy édesvízi tavi karbonátos kőzet névvel illetik. De mi is ez a kemény kőzet az Alföldön és hogyan keletkezett? Hogyan terem kő egy olyan területen, ahol nincsenek hegyek, csak sár és nád?
A Kiskunság homokkal fedett területén, a homokbuckák közötti mélyedésekben (semlyékekben) már a pleisztocén (jégkorszak) óta léteznek szikes, nagy oldottanyag-tartalmú tavak. Ezen tavi rendszerek évszakosan és hosszabb távon is változtatták azt a vízmennyiséget, amelyet tároltak. A víz párolgása, betöményedése, a benne található oldott kalcium és magnézium arányának változásai, valamint a növényzet (pl. alga-félék) élettevékenysége miatt a tavak alján laza tavi mész- és dolomitiszap képződött, amely később kemény kőzetté diagenizálódott. A szikes tavakban ez a holocénben (jelenkorban) is zajlott, sőt még ma is tetten érhető.
Külön szakemberek keresték meg az ilyen réti mészkő lelőhelyeket, s speciális eszközeikkel kitermelték azt, már a középkor óta. Keresett építőkő volt a kőben szegény Alföldön a réti mészkő! Belőle épült például Kiskundorozsma temploma, Kiskunfélegyházán az egykori Kiskun Kapitányság épülete, de találunk belőle a szegedi egykori vár falaiban is. A térképeket tanulmányozva az egykori kőnyerő helyekről árulkodnak egyes földrajzi nevek is, pl. Kővágő-ér, Kővágó-dűlő.
A réti mészkő képződése kuriózumnak számít, hisz a Földön csak nagyon kevés helyén képződik ilyen (pl. Törökországban vagy Ausztrália egyes szikes tavaiban)!
Hazánkban a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság kezelésébe tartozó Csólyospálosi Földtani Feltárás TT mutatja be az érdeklődőknek a réti mészkő rejtelmeit!
A réti mészkő témájában még itt és itt olvashat!
A feltárás helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
