A béri “andezitcsúszda”

Ezúttal Nógrád megyébe látogatunk el, a dombok között szégyenlősen megbújó Bér falucskába. A kis zsákfaluban régi parasztházakat és egy középkori eredetű templomot is megtekinthetünk. Aki azonban egy kis túrára és geológiára vágyik, az induljon el északnyugat felé a Bér-patak mentén, a híres béri Nagy-hegy védett területe felé.

A Novohrad-Nógrád Geopark egyik fontos földtani attrakciója a Nagy-hegyen található, a volt Holczer-féle andezitbányában. Az itt látható andezitoszlopok nem csak hogy oszlopos elválást mutatnak, hanem ívesen hajlottak is, ami miatt egyedülállónak számítanak.
A Cserhát hegység ezen részét a földtörténeti miocén kor közepén képződött andezitek építik fel. Kb. 16-15 millió évvel ezelőtt az andezites magma nem ömlött ki a felszínre közvetlenül, hanem hasadékokba nyomult bele, s ott hűlt ki fokozatosan. Ezeket a hatalmas, több km-en át követhető vonulatokat teléreknek hívjuk. Egy ilyen andezites telérbe kezdtek bányászkodni valamikor a 20. század elején. Szerencsénk volt, hisz a bányászat feltárta azt a földtani szerkezetet, amit valószínűleg soha sem láthattunk volna meg.
Az oszlopos elválás kialakulása a magma kihűlésével van kapcsolatban: a zsugorodás miatt a kőzetek oszlopokra (4,5 vagy 6 szög) hasadoznak, hisz így tudják legoptimálisabban kihasználni a rendelkezésükre álló teret. Az alapszabály, hogy az oszloposság mindig merőleges a hűtő felületre. A hajlott “andezit-csúszda” úgy alakulhatott ki, hogy a hűtő felület is íves lehetett (ősi völgy oldala?).
A kiváló műszaki paraméterekkel rendelkező andezitet ma már nem bányásszák, sőt, már védik is, mert a maga nemében a világon egyedülálló.

A “andezitcsúszda” helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt