Az égre feltekintve sokféle alakú, méretű, színű és kiterjedésű felhővel találkozhatunk, amelyekből a legkülönfélébb csapadékfajták képesek kihullani. Alak szerint megkülönböztetünk gomolyfelhőket (cumulusokat) és rétegfelhőket (stratusokat): a gomolyfelhők kiterjedése függőleges irányban nagyobb, míg a rétegfelhők inkább vízszintes irányban terjedelmesebbek. Magasság szerint is csoportosíthatjuk az égen “úszó” vízpára tömegeket: vannak alacsony-, középmagas- és magas szintű felhők.
A képen látható habos csoda egy nyári, ún. üllő alakú zivatarfelhő, melynek függőleges kiterjedése több km is lehet (ezért a függőleges kiterjedésű felhők közé soroljuk őket). Heves feláramlások hozzák létre, amelyekből nem csak záporok és zivatarok (villámlás és mennydörgés) lehetnek, hanem akár jégeső is, viharos széllel.
A fotó helyszíne: Bucsecs (Déli-Kárpátok), Románia
A földrajz tananyaghoz való kapcsolódás (témakör/lecke):
– A levegőburok földrajza: A felhő- és csapadékképződés
Ábra és szöveg: Veres Zsolt