A jól oldódó mészkövekkel borított területeken a talajon átszivárgó és szénsavassá váló csapadékvíz kémiai értelemben oldja a meszes, karbonátos kőzeteket. Az ún. karsztosodási folyamatok eredményeként felszíni és felszín alatti karsztos formák jönnek létre, amelyek közül az egyik talán legkönnyebben felismerhető a víznyelő (ponor).
A meredek falu, tölcsér alakú képződmények saját kis vízgyűjtő területtel rendelkeznek, amelyről a víz a “tölcsérbe” távozik, s nem egyszer szövevényes járatrendszereken át nyelődik el a kőzetek “gyomrában” található barlangokba.
A víznyelők közül azok a leglátványosabbak, amelyekben az odasiető kis vízfolyás azonnal, a szemünk láttára tűnik el egy barlangjáratban. Ilyen a képen is látható Bolhási-víznyelőbarlang (Bükk), melynek eltűnő vize az inne nem egészen 1 km-re északnyugatra található Garadna-forrás vizében bukkan újra a felszínre.
A földrajz tananyaghoz való kapcsolódás (témakör/lecke):
– A vízburok földrajza: A karsztosodás
Ábra és szöveg: Veres Zsolt