A vízesések igazi színfoltjai a domb- és hegyvidéki területeinknek, amelyek kialakulásába általában nem nagyon gondolunk bele túráink során.
Vízesésnek azt a földtudományi objektumot nevezzük, amely során a vízfolyást alkotó víztömeg útjának egy adott szakaszát szabadesés formájában teszi meg, a gravitációnak engedelmeskedve. A hegyvidéki, bevágódó szakaszjellegű (régebben felsőszakasz) vízfolyások nagy eséssel és sebességgel, valamint energiával zúdulnak alá a meredek kőzetfalon, amely aljában óriási robajjal porladnak szét. Hosszú idő alatt a vízfolyás a kőzetfalon és annak aljában jelentős eróziós tevékenységet fejt ki, rombolja, koptatja és aprózza a kőzeteket. Vízesések általában kőzettani határokon, törések mentén lezökkent kőzettesteken, valamint jelentős szintkülönbséget mutató völgyek találkozásánál (pl. volt gleccservölgyek) jönnek létre.
A fotó helyszíne: Radnai-havasok (Keleti-Kárpátok), Lóhavasi-vízesés (Románia)
A földrajz tananyaghoz való kapcsolódás (témakör/lecke):
– A vízburok földrajza: A folyóvíz felszínformáló munkája
– A Kárpát-medence (Románia) természeti földrajza: A Keleti-Kárpátok
Ábra és szöveg: Veres Zsolt