Ha egy üledékgyűjtőben (pl. tenger, tó) valamilyen laza üledék (pl. homok) lerakódik, akkor a későbbiekben rárakódó további üledékek súlya alatt elkezdődik annak tömörödése (kompakciója). Ezen fizikai folyamat hatására a szemcsék közötti pórusok mérete (azaz az üledék porozitása) folyamatosan csökkenni kezd, majd a később dominánssá váló kémiai folyamatok (pl. oldódás) miatt a pórusoldatokból megkezdődik a szemcséket “összeragasztó” ún. cementásványok (pl. kalcit) kiválása. Ha egy réteg “erősebben” cementálódik, akkor a későbbiekben, felszíni körülmények között az eróziós folyamatok, azaz az “idő vasfoga” nem tudja olyan könnyen “kikezdeni” azt.
Erre jó példa a képen is látható “homokkőszobor”, amely jobban és kevésbé jól cementált rétegekből épül fel. A külső erők (pl. víz, jég, szél) a cementáltabb egységeket nem tudják olyan sebességgel “faragni”, mint a “puhábbakat”, ezért hosszú idő alatt bizarr sziklaképződmények formálódhatnak ki.
A fotó helyszíne: Pétervásárai-dombság (Északi-középhegység), Tarnalelesz térsége
A földrajz tananyaghoz való kapcsolódás (témakör/lecke):
– A kőzetburok földrajza: A külső és a belső erők felszínformálása
– Magyarország természeti földrajza: Az Északi-középhegység
Ábra és szöveg: Veres Zsolt