Egy állóvíz medre sokféleképpen kialakulhat: például tektonikus süllyedékben, vulkáni kráterben, jég vájta mélyedésben vagy éppen szél által kifújt “lukban” is. Egy ezeknél ritkább kialakulási mód az, amikor egy csuszamlás gátolja el az állóvíz későbbi medrét. Akár hiszitek, akár nem, egy ilyen tó az Arló határában fellelhető Arlói-tó is.
A csuszamlás a tömegmozgások egyik fajtája, amely során az elmozdulás viszonylag gyorsan történik, egy markánsan kirajzolódó felület, a csúszópálya mentén. A Csahó-hegy üledékes tömegében, egy agyagosabb réteg mentén csúszópálya alakult ki az 1920-as évek elején, amely hatására egy kb. 300 m hosszú homlokfal mentén történt a hirtelen elmozdulás.
A leszakadó hatalmas tömeg elzárta az alatta folydogáló patak vizét, amely hatására az felduzzadt, létrehozván az Arlói-tavat, pontosabban annak medrét. A hegy lejtőjének stabilitása az alábányászás és/vagy a növényzet megbolygatása miatt borulhatott fel. A képen kiválóan látszik a csuszamlás hatására kialakult ún. “hepe” és “hupa” is.
A földrajz tananyaghoz való kapcsolódás (témakör/lecke):
– A vízburok földrajza: A felszíni vizek
– Magyarország természeti földrajza: Hazánk vízrajza; Az Északi-középhegység
Ábra és szöveg: Veres Zsolt