Földrajz órákon gyakran említésre kerülnek azok a magas, kúp alakú, ikonikus rétegvulkánok (pl. Fuji, Vezúv), amelyek a közeledő kőzetlemez szegélyek mentén alakulnak ki. Arról viszont kevesebb szó esik, hogy Magyarországon is működtek ilyenek!
A rétegvulkánok (vagy idegen kifejezéssel sztratovulkánok) esetében a vulkáni működés “csendesebb” szakaszaiban forró láva ömlik ki a kürtőből, míg a robbanásos kitörésekkel tarkított szakaszokban különféle szemcseméretű törmelékek rakódnak le. Ha ezek az eltérő jellegű kitörések sűrűn és hosszú időn keresztül ismétlődnek, akkor egy réteges, “tortához hasonló” vulkáni felépítmény alakul ki, amelyben lávakőzetek (pl. andezit) és vulkáni törmelékes kőzetek (pl. andezittufák) váltakoznak egymással.
Egy ilyen kis rétegvulkáni szerkezetet tár fel a képen is látható kőfejtő, ahol a sötétebb kőzetek andezitből, míg a világosabban tufából állnak. Kakukktojás a legfelső világos réteg, ugyanis az már tengerben lerakódott mészkő. Tehát láthatjuk azt, hogy a Cserhát és a Mátra térségében is volt vulkanizmus, csak. kb. 15 millió évvel ezelőtt.
A fotó helyszíne: Cserhát (Északi-középhegység), Sámsonháza
A földrajz tananyaghoz való kapcsolódás (témakör/lecke):
– A kőzetburok földrajza: A vulkanizmus
– Magyarország természeti földrajza: Az Északi-középhegység
Ábra és szöveg: Veres Zsolt