Az emberi tevékenységek (pl. bányászat, mezőgazdaság, ipar) során számtalan olyan melléktermék keletkezik, amelyekkel egy adott földrajzi térben, adott időpillanatban nem igazán tudunk mit kezdeni. Erre jó, pontosabban elrettentő példa a Salgótarján (Nógrád megye székhelye) keleti szomszédságában (Pintértelep) elhelyezkedő hatalmas erőművi salakhegy is.
A 20. században hosszú ideig egy széntüzelésű erőmű működött a térségben, amelyből az erőművi salakot meddőbe halmozva született meg a kis vulkáni kúphoz hasonlító képződmény (pontosabban kettő darab, a másik a fotón nem látszik). A nehézfémekkel, hasadóanyagokkal és egyéb káros melléktermékekkel teli salakot száraz állapotban a szél elszállítja, a heves záporok/zivatarok pedig sárfolyamként hordják le a közeli településrész házai közé. Ez főleg kiporzó, száraz formában komoly egészségügyi kockázatot jelent az ott élők légzőszervrendszerére! Meddig lesz még itt és így vajon?
A földrajz tananyaghoz való kapcsolódás (témakör/lecke):
– A kőzetburok földrajza: A hasznosítható ásványi nyersanyagok
– Magyarország földrajza: Az Északi-középhegység bányászata és ipara
Ábra és szöveg: Veres Zsolt