A szilárd litoszféra három nagy kőzetcsaládja közül (magmás, üledékes, metamorf) az üledékes kőzetek azok, amelyek valamilyen üledékgyűjtőben (pl. tenger, tó) rakódnak le, s jellemző rájuk a rétegződés. A geológia egyik ősi alaptörvénye szerint az üledékes kőzetek eredetileg vízszintesen rakódnak le. De akkor vajon hogyan lehetséges az, hogy a képen függőleges mészkőrétegeket láthatunk?
A földkéregben uralkodó irtózatos erőhatások a lerakódott kőzettesteket takarókba gyűrik, s a magasba emelik, például hegységképződési övezetekben. A képen a földtörténeti középidőben (mezozóikumban) lerakódott, kb. 150 millió éves tengeri mészköveket láthatunk, amelyeket a hegységképző mozgások állítottak függőlegesre. Az egykori “vizes” környezetet az üledékes kőzetekben található tengeri fosszíliák maradványai bizonyítják.
A fotó helyszíne: Királykő-hegység (Déli-Kárpátok), Románia
A földrajz tananyaghoz való kapcsolódás (témakör/lecke):
– A kőzetburok földrajza: A kőzetlemez-mozgások és következményeik; Az ásványok és kőzetek keletkezése
Ábra és szöveg: Veres Zsolt