Földünk egyik legfontosabb és évszázadok óta használt fosszilis ásványi nyersanyaga, energiahordozója a kőszén. Fosszilis, hisz évmilliók alatt jött létre, folyamatos kitermelésükkel pedig egyszer elfogynak, s energiahordozó, mert eltüzelésükkel/átalakításukkal az emberiség hő- és villamosenergiához jut.
Kőzettani értelemben a kőszén olyan szerves üledékes kőzet, amely betemetett, mocsarakban élt növényi anyag oxigéntől elzárt átalakulásával jön létre, fokozódó nyomás és hőmérséklet hatására. A bonyolult bio-, majd geokémiai átalakulások hatására évmilliók alatt tőzeg-, lignit-, barna- és feketekőszén-telepek jöhetnek létre, amelyeket külfejtéssel vagy mélyműveléssel bányászhatunk ki.
Egy geológiai rétegsorban az alsóbb, mélyebben lévő széntelep “normális” településű rétegek esetében idősebb, hisz az régebben képződött. Erre jó példák a csatolt fotón látható szenes rétegek is.
A fotó helyszíne: Vértes (Dunántúli-középhegység), Gánt település térsége
A földrajz tananyaghoz való kapcsolódás (témakör/lecke):
– A kőzetburok földrajza: Hasznosítható ásványi nyersanyagok
– Magyarország természeti földrajza: A Dunántúli-középhegység
Ábra és szöveg: Veres Zsolt