Kb. 15 millió évvel ezelőtt (a földtörténeti miocén korban) a mai Visegrádi-hegység és Börzsöny térségében hatalmas tűzhányók működtek, amelyek lávát és robbanásos eredetű törmelékeket is “eregettek” magukból. A hosszú vulkáni működés során döntően andezit és annak különféle szemcseméretű tufái jöttek létre. Igen ám, de akkoriban a Duna még sehol sem volt!
Akármilyen hihetetlen is, a jó öreg Duna csak a földtörténeti jégkorszak (pleisztocén) elején, kb. 2,5 millió éve helyeződött át a mai helyére, s lassú, kitartó munkával “befűrészelte” magát a Börzsöny és a Visegrádi-hegység vulkanikus kőzeteibe, létrehozva hazánk egyik legszebb táját.
A hajózható folyó, Európa “kék szalagja” Németországban ered, s számtalan országot átszelve ömlik bele a Fekete-tengerbe, Románia/Ukrajna területén (teljes hossza 2850 km).

A fotó helyszíne: Visegrádi-hegység (Északi-középhegység), Visegrád-Fellegvár

A földrajz tananyaghoz való kapcsolódás (témakör/lecke):
– Magyarország természeti földrajza: A felszíni vízhálózat; A Dunántúli- és az Északi-középhegység

Ábra és szöveg: Veres Zsolt