A Bükk-fennsíkot délről az ún. „bükki kövek” (pl. Három-kő, Tar-kő, Cserepes-kő, Pes-kő, Őr-kő, Bél-kő) határolják, amelyek fehéren vakító meredek leszakadásai mintegy uralják a tájat, már messziről felismerhetővé téve a fennsík peremét.
A szinte függőlegesre gyűrt triász mészkőből álló hegyóriások azért emelkednek ki az alacsonyabb környezetükből (Déli-Bükk), mert alóluk a fiatalabb és puhák agyagpalák kipusztultak. Az alátámasztásukat vesztett mészkövek több száz méteres leszaladásokkal tekintenek le a Déli-Bükk vidékére. Ezt a folyamatot természetesen szerkezeti (tektonikai) események is befolyásolták.
A csatolt kép a 904 m magas Három-kő pereméről készült, háttérben a Déli-Bükk vonulatai “hullámoznak”.
A földrajz tananyaghoz való kapcsolódás (témakör/lecke):
– A kőzetburok földrajza: Az ásványok és a kőzetek keletkezése; Felszínfejlődés a belső és a külső erők kölcsönhatásában
– Magyarország természeti földrajza: Az Északi-középhegység
Ábra és szöveg: Veres Zsolt