Egy állóvíz (tó) medre többféleképpen is kialakulhat: bezökkenhet törésvonalak mentén, kivájhatja a jég, kifújhatja a szél, de vulkáni kráter is helyet adhat neki. Sajnos hazánk területén a legtöbb tómedret nem az imént felsorolt folyamatok hozták létre, hanem emberi (idegen kifejezéssel antropogén) hatások. Erre jó példa a képen is látható mesterséges táj.
Tégla- és cserépgyártás “ürügyén” agyagbányászat folyik Békéscsaba városának térségében évtizedek óta, melynek hatására az eredeti terepszint alá mélyülő külfejtések jöttek létre. Ezeket később felhagyták, s a felszín alatti vizek (talajvíz) és a csapadék lassan feltöltötte a mélyedéseket, tavakat alakítván ki. Ezek az állóvizek ma turisztikai és rekreációs célokat szolgálnak, igazi vízi paradicsomok.
A fotó helyszíne: Békési-sík (Alföld), Békéscsaba város térsége
A földrajz tananyaghoz való kapcsolódás (témakör/lecke):
– A vízburok földrajza: A felszíni vizek; Gazdálkodás a vizekkel
– Magyarország természeti földrajza: Az Alföld
Ábra és szöveg: Veres Zsolt