A barlangokban található cseppkövek a felszín felől a kőzetrepedéseken át a mélybe szivárgó, csapadék eredetű vizekből alakulnak ki. A karbonátos kőzetekből (pl. mészkő), a talaj segítségével szénsavassá váló csapadékvíz meszet old ki, amelyből a barlangok légterébe beérkezve éltávozik a szén-dioxid, s megkezdődik az addig oldott karbonát-ásványok lassú kiválása, kikristályosodása. A fentről lefelé fejlődő képződményeket függőcseppköveknek (sztalagtit), a lentről felfelé növőket pedig állócseppköveknek (sztalagmit) hívjuk.
A képen az Aggteleki-karszton található Baradla-barlang (sőt Európa) egyik legnagyobb (álló)cseppköve, a 20 m magas Csillagvizsgáló egy részlete látható.
A földrajz tananyaghoz való kapcsolódás (témakör/lecke):
– A vízburok földrajza: A karsztosodás
– Magyarország természeti földrajza: Az Északi-középhegység
Ábra és szöveg: Veres Zsolt