Oktatás

Albedó (atmoszféra)

Albedó (atmoszféra)

A Napból érkező rövid hullámhosszú elektromágneses sugárzás egy része (kb. a fele) éri el a földfelszínt, ahonnan egy hányada hosszúhullámú sugárzás formájában visszasugárzódik a légkörbe, egy része pedig a földfelszínen elnyelődik. Az, hogy mennyi sugárzás verődik...

bővebben
Dolinató (hidroszféra)

Dolinató (hidroszféra)

A szénsavas víz hatására oldódó triász időszaki mészkövek felszínén gazdag karsztos formakincs alakulhat ki. Ilyen karsztos mélyedés többek között a dolina vagy szép magyar (gömöri) tájnyelven töbör is, amely egy változó méretű, általában tál alakú mélyedés a mészkő...

bővebben
Ezeréves határ (egyéb)

Ezeréves határ (egyéb)

A Déli-Kárpátok keleti végein emelkedik a döntően konglomerátumból és homokkőből álló Bucsecs, ahol csodálatos hegyi túrákat tehetünk. A hegység főgerincén húzódott 1000 évig a történelmi Magyarország határa, amelyet "félgömb" alakú határkövek jelöltek. 1920 után a...

bővebben
Szelektív lepusztulás (litoszféra)

Szelektív lepusztulás (litoszféra)

Ha egy üledékgyűjtőben (pl. tenger, tó) valamilyen laza üledék (pl. homok) lerakódik, akkor a későbbiekben rárakódó további üledékek súlya alatt elkezdődik annak tömörödése (kompakciója). Ezen fizikai folyamat hatására a szemcsék közötti pórusok mérete (azaz az üledék...

bővebben
Csuszamlás (litoszféra)

Csuszamlás (litoszféra)

A Mohácstól északkeletre fekvő Dunaszekcső (Baranya megye) egy lösszel fedett, árvízmentes magaspartra épült fel, amelynek jól védhető adottságait már a rómaiak is felismerték. Viszont ez a kedvező adottsága lett a település legnagyobb problémája is napjainkra! A...

bővebben
Inverzió (atmoszféra)

Inverzió (atmoszféra)

Szinte bármelyik évszakban előfordulhat olyan légköri állapot, amelyben egy magasabb hegyorom napsütötte csúcsa "kilóg" a szürke esőfelhőkkel "kibélelt" völgyek és medencék világából. A sűrűbb, nedvesebb légtömegek ilyenkor kitöltik az alacsonyabb térszíneket, ahol...

bővebben
Meddőhányó (litoszféra)

Meddőhányó (litoszféra)

Az emberi tevékenységek (pl. bányászat, mezőgazdaság, ipar) során számtalan olyan melléktermék keletkezik, amelyekkel egy adott földrajzi térben, adott időpillanatban nem igazán tudunk mit kezdeni. Erre jó, pontosabban elrettentő példa a Salgótarján (Nógrád megye...

bővebben
Turzás (hidroszféra)

Turzás (hidroszféra)

A Balaton négy részmedencéje a földtörténeti jégkorszak (pleisztocén) végén, kb. 15 ezer évvel ezelőtt jött létre, több kialakító tényező együttes hatására (pl. tektonikus süllyedés, szél, egyéb eróziós folyamatok). A tó egységes, hatalmas víztükre azonban csak a...

bővebben
Forrásbarlang (hidroszféra)

Forrásbarlang (hidroszféra)

A klasszikus értelemben vett barlangok olyan kőzetekben alakulnak ki, amelyek kémiai értelemben jól oldódnak. A leggyakoribb ilyen kőzet a kalcium-karbonát-ásványokból (pl. kalcit, aragonit) álló mészkő, amelyet a szénsavas víz kiválóan tud oldani. A karsztosodó...

bővebben
Külfejtés (litoszféra)

Külfejtés (litoszféra)

Az üledékes kőzetek, mint nevük is mutatja, valamilyen üledékgyűjtőben (pl. tenger, tó) ülepednek, rakódnak le. Számtalan képviselőjük közül az egyik legismertebb és leggyakoribb (karbonátos) üledékes kőzet a mészkő. A mészkő eredeti alapanyaga mészvázú tengeri...

bővebben
Árvíz (hidroszféra)

Árvíz (hidroszféra)

A vízfolyások olyan mederben mozgó vizek, amelyek a gravitáció hatására a magasabb térszínről haladnak az alacsonyabb felé. Itt meg kell, hogy említsük a meder fogalmát is: a vízfolyást magába foglaló olyan hosszanti természetes (persze lehet mesterséges is) mélyedés,...

bővebben
Ősmaradvány (litoszféra)

Ősmaradvány (litoszféra)

A kőzetburok három nagy kőzetcsaládja (magmás, üledékes, metamorf) közül az üledékes kőzetek azok, amelyek tartalmazhatják az évmilliókkal, évszázmilliókkal ezelőtti élővilág fosszíliáit, vagyis kövületeit. Mivel ezek az üledékes kőzetek (pl. mészkő, homokkő, márga,...

bővebben
Zagyva folyó (hidroszféra)

Zagyva folyó (hidroszféra)

Jobb esetben minden vízfolyásnak van egy forrása és egy torkolata. A képen is látható Zagyva Salgótarján mellett ered (Medves-vidék), s közel 180 km-es útját Szolnoknál fejezi be a Tiszában. A Tisza Kárpátalján (ma Ukrajna) születik, a Csornahora-hegységben, s Szerbia...

bővebben
Kürtőkitöltés (litoszféra)

Kürtőkitöltés (litoszféra)

Hazánk északi határvidékén, a zempléni hegyek által körbeölelt Hegyköz lágy dombjaiból markánsan emelkedik ki a várrommal koronázott, 552 m magas füzéri Várhegy. A vulkanizmus ezen a vidéken kb. 13 millió évvel ezelőtt, a földtörténeti újidő (kainozóikum) miocén...

bővebben
Barlang (litoszféra)

Barlang (litoszféra)

A hivatalos megfogalmazás szerint (1996. évi LIII. törvény 23. paragrafus): a barlang a földkérget alkotó kőzetben kialakult olyan természetes üreg, melynek hossztengelye meghaladja a két métert és – jelenlegi vagy természetes kitöltésének eltávolítása utáni – mérete...

bővebben
Tengerszem (hidroszféra)

Tengerszem (hidroszféra)

A hazánkat körbefonó Kárpátok magasabb hegyláncai a földtörténeti jégkorszakban (pleisztocénben) eljegesedtek. A jég csiszoló, koptató és kőzeteket repesztő munkája komoly felszínátalakítást végzett, amely a látványos glaciális formakincsben érhető tetten. Az egykori...

bővebben
Kaldera (litoszféra)

Kaldera (litoszféra)

A rétegvulkánok (vagy idegen kifejezéssel sztratovulkánok) Földünk legmagasabb és legpusztítóbb vulkánjai közé tartoznak: sűrűn hallunk kitöréseikről, amelyek városok, falvak népességét veszélyeztetik. Ha meghalljuk a vulkán szót, akkor nem biztos, hogy egyből...

bővebben
Zivatarfelhő (atmoszféra)

Zivatarfelhő (atmoszféra)

Az égre feltekintve sokféle alakú, méretű, színű és kiterjedésű felhővel találkozhatunk, amelyekből a legkülönfélébb csapadékfajták képesek kihullani. Alak szerint megkülönböztetünk gomolyfelhőket (cumulusokat) és rétegfelhőket (stratusokat): a gomolyfelhők...

bővebben
Vándorkő (hidroszféra)

Vándorkő (hidroszféra)

A Kárpát-medencét övező kárpáti hegyláncok a földtörténeti jégkorszakban (pleisztocénben) eljegesedtek, s a felszínük formálását a víz szilárd halmazállapotú változata vette át. Az egykori folyóvölgyekben több km hosszúságú, lassan mozgó jégárak (azaz gleccserek)...

bővebben
Vízesés (hidroszféra)

Vízesés (hidroszféra)

A vízesések igazi színfoltjai a domb- és hegyvidéki területeinknek, amelyek kialakulásába általában nem nagyon gondolunk bele túráink során. Vízesésnek azt a földtudományi objektumot nevezzük, amely során a vízfolyást alkotó víztömeg útjának egy adott szakaszát...

bővebben
Víznyelőtó (hidroszféra)

Víznyelőtó (hidroszféra)

A jól oldódó karbonátos kőzetekkel (pl. mészkővel) borított hegységek felszínén a talajon átszivárgó és szénsavassá váló csapadékvizek egyedi és különleges formakincset alakítanak ki. A karsztosodás hatására karsztos formák alakulnak ki, amelyek létrejöhetnek a...

bővebben
Vásárvonal (egyéb)

Vásárvonal (egyéb)

Magyarország Dunától keletre eső országrészében két nagytáj osztozik, az Alföld és az Északi-középhegység. Ezen nagytájak a Gödöllő-Hatvan-Gyöngyös-Eger-Miskolc-Sárospatak Sátoraljaújhely vonal mentén találkoznak egymással, amelyet szakmai néven vásárvonalnak...

bővebben
Homokbucka (atmoszféra)

Homokbucka (atmoszféra)

A száraz, növényzet nélküli, laza üledékekkel (pl. homokkal) fedett térszíneken az egyik legjelentősebb felszínformáló erő a szél. Az ún. eolikus (Aiolos = a szél istene a görög mitológiában) felszínformálás során a munkaképes szelek nagy mennyiségű anyagot tudnak egy...

bővebben
Bazaltoszlop (litoszféra)

Bazaltoszlop (litoszféra)

A bazalt egy olyan vulkáni kiömlési magmás kőzet, amely egy izzó, forró kőzetolvadékból, a lávából kristályosodik ki, szilárdul meg. A sötétszürke, fekete színű kőzet általában távolodó kőzetlemez-határoknál vagy "hot spotok" térségében alakul ki a Föld számos...

bővebben
Szurdok (hidroszféra)

Szurdok (hidroszféra)

A hegyvidéki területeken található vízfolyások esése általában nagy, amely számtalan esetben nagy vízhozammal és áramlási sebességgel párosul. Ezek a vízfolyások komoly energiával rendelkeznek, így jelentős felszínformálásra képesek. A "kis erő - nagy idő" elve...

bővebben
Magashegység (övezetesség)

Magashegység (övezetesség)

A tengerszint fölé több ezer méterrel kiemelkedő magashegységekben szemlélődve azt vehetjük észre, hogy a növényzeti övekben valamiféle függőleges tagolódás tapasztalható: a lombhullató erdők övét elhagyva fenyvesek, majd alhavasi/gyephavasi rétek következnek. De...

bővebben
Kőzetrétegződés (litoszféra)

Kőzetrétegződés (litoszféra)

A szilárd litoszféra három nagy kőzetcsaládja közül (magmás, üledékes, metamorf) az üledékes kőzetek azok, amelyek valamilyen üledékgyűjtőben (pl. tenger, tó) rakódnak le, s jellemző rájuk a rétegződés. A geológia egyik ősi alaptörvénye szerint az üledékes kőzetek...

bővebben
Naplemente (atmoszféra)

Naplemente (atmoszféra)

A Naprendszerünk központi égitestje, a Föld "éltetője", a Nap elnevezésű csillag égi fénytüneményeivel szinte minden nap találkozhatunk. Napközben, amikor az égitest magasabban jár, fehéres-sárgás fényével simogat minket, viszont a helyzet megváltozik, amikor a Nap a...

bővebben
Abrázió (hidroszféra)

Abrázió (hidroszféra)

A meredek falú, sziklás tengerpartokon az egyik legfontosabb felszínformáló erő a tengervíz hullámzása. A hatalmas energiával (akár 300 kilopascal/négyzetméter nyomással) a sziklafalaknak rohanó hullámok hullámtörést szenvednek, mintegy "szétrobbannak" a...

bővebben
Bányató (hidroszféra)

Bányató (hidroszféra)

Egy állóvíz (tó) medre többféleképpen is kialakulhat: bezökkenhet törésvonalak mentén, kivájhatja a jég, kifújhatja a szél, de vulkáni kráter is helyet adhat neki. Sajnos hazánk területén a legtöbb tómedret nem az imént felsorolt folyamatok hozták létre, hanem emberi...

bővebben
Kőszén (litoszféra)

Kőszén (litoszféra)

Földünk egyik legfontosabb és évszázadok óta használt fosszilis ásványi nyersanyaga, energiahordozója a kőszén. Fosszilis, hisz évmilliók alatt jött létre, folyamatos kitermelésükkel pedig egyszer elfogynak, s energiahordozó, mert eltüzelésükkel/átalakításukkal az...

bővebben
Morotva (hidroszféra)

Morotva (hidroszféra)

Az aktív vízfolyások egy síkvidéki területen a lejtés- és energiaviszonyoknak, valamint a szállított hordalék mennyiségének megfelelően építő és romboló munkát is végezhetnek. A hegyek "szorításából" az alföldekre kiérkező folyók nagy kanyarulatokat írhatnak le,...

bővebben
Víznyelő (hidroszféra)

Víznyelő (hidroszféra)

A jól oldódó mészkövekkel borított területeken a talajon átszivárgó és szénsavassá váló csapadékvíz kémiai értelemben oldja a meszes, karbonátos kőzeteket. Az ún. karsztosodási folyamatok eredményeként felszíni és felszín alatti karsztos formák jönnek létre, amelyek...

bővebben
Belvízcsatorna (hidroszféra)

Belvízcsatorna (hidroszféra)

Egy alacsonyabb fekvésű síkvidéki területen a hóolvadásból származó víz, a csapadékvíz, a gátak alatt a folyókból kiszivárgó víz vagy a felszínre emelkedett talajvíz komoly gondokat okozhat. Többek között akadályozhatja az aktív mezőgazdasági tevékenységet, a...

bővebben
Sasbérc (litoszféra)

Sasbérc (litoszféra)

A talpunk alatt található litoszférát különféle típusú kőzetek (magmás, üledékes, metamorf) építik fel, amelyek évszázmilliók történéseit mesélik el. Ezeket a kőzettesteket kialakulásuk óta olyan erőhatások érték a földkéregben, amelyek miatt azok deformálódtak...

bővebben
Duna folyó (hidroszféra)

Duna folyó (hidroszféra)

Kb. 15 millió évvel ezelőtt (a földtörténeti miocén korban) a mai Visegrádi-hegység és Börzsöny térségében hatalmas tűzhányók működtek, amelyek lávát és robbanásos eredetű törmelékeket is "eregettek" magukból. A hosszú vulkáni működés során döntően andezit és annak...

bővebben
Talaj (litoszféra)

Talaj (litoszféra)

A talaj a földfelszín legfelső laza, termékeny rétege, amely vízzel és tápanyagokkal látja el a benne található élőlényeket. Kialakulása egy ún. alapkőzeten kezdődik el, amelyet befolyásol az adott terület földtani felépítése, éghajlati, vízrajzi, domborzati tényezői,...

bővebben
Párnaláva (litoszféra)

Párnaláva (litoszféra)

Az óceánok mélyén, az ún. óceánközepi hátságoknál ezekben a percekben is forró kőzetolvadék nyomul fel, s gyarapítja a távolodó kőzetlemezek peremét. Az alacsony szilíciumdioxid-tartalmú, bazaltos összetételű láva az alacsony vízhőmérséklet és a víztömeg nagy...

bővebben
Parti szél (atmoszféra)

Parti szél (atmoszféra)

A tengerpartokon vagy nagyobb tavak partvidékén általában azt tapasztalhatjuk, hogy szinte mindig fúj a szél. Ha alaposabban megfigyeljük ezt a jelenséget, akkor azt is észrevehetjük, hogy nappal a víz felől fúj a part felé, míg éjszaka fordítva. De vajon mi lehet...

bővebben
Belvíz (hidroszféra)

Belvíz (hidroszféra)

A felszínre lehulló csapadékvíz egy része a talaj pórusain át beszivárog és a legfelső vízzáró réteg feletti víztartóban elhelyezkedő felszín alatti vizet, a talajvizet táplálja. Sok csapadék (vagy épp a tavaszi hóolvadás) hatására a talajvíztükör azonban a mélyebb...

bővebben
Rétegvulkán (litoszféra)

Rétegvulkán (litoszféra)

Földrajz órákon gyakran említésre kerülnek azok a magas, kúp alakú, ikonikus rétegvulkánok (pl. Fuji, Vezúv), amelyek a közeledő kőzetlemez szegélyek mentén alakulnak ki. Arról viszont kevesebb szó esik, hogy Magyarországon is működtek ilyenek! A rétegvulkánok (vagy...

bővebben
Tisza folyó (hidroszféra)

Tisza folyó (hidroszféra)

A képen nem más látható, mint a "jó öreg" Tisza. De vajon a folyó melyik szakaszán ily vad és zabolátlan? A Tisza Kárpátalján (ma Ukrajna), az Északkeleti-Kárpátokban található Csornahora-hegységben ered, két forráságból. A forrásokat és a további csatlakozó vizeit...

bővebben
Bauxit (litoszféra)

Bauxit (litoszféra)

Az ércek olyan hasznosítható ásványi nyersanyagok, amelyekből gazdaságosan fémek állíthatók elő. A képen látható vöröses színű, agyaghoz hasonlító üledék nem más, mint a bauxit, az alumínium érce. A bauxit (amely nevét a franciaországi Les-Baux településről kapta)...

bővebben
Tanúhegy (litoszféra)

Tanúhegy (litoszféra)

A fotó előterében hazánk és egyben Közép-Európa legnagyobb (közel 600 négyzetkilométeres) édesvizű tava, a Balaton kéklik. A 3-4 méteres átlagmélységű tó hatalmas medrét szerkezeti mozgások, a szél és a hullámverés együttesen alakították ki a földtörténeti jégkorszak...

bővebben
Állócseppkő (hidroszféra)

Állócseppkő (hidroszféra)

A barlangokban található cseppkövek a felszín felől a kőzetrepedéseken át a mélybe szivárgó, csapadék eredetű vizekből alakulnak ki. A karbonátos kőzetekből (pl. mészkő), a talaj segítségével szénsavassá váló csapadékvíz meszet old ki, amelyből a barlangok légterébe...

bővebben
Sókőzet (litoszféra)

Sókőzet (litoszféra)

Az üledékes kőzetek egy nagy csoportját képezik az ún. vegyi üledékes kőzetek, amelyek (mint nevük is mutatja) kialakulásában döntő szerepe van különféle kémiai (és/vagy biológiai) folyamatoknak. Ebbe a csoportba tartoznak az ún. sókőzetek is, amelyek általában száraz...

bővebben
Gleccservölgy (hidroszféra)

Gleccservölgy (hidroszféra)

A 2000 m fölé emelkedő magashegységek egyik legjelentősebb felszínformáló tényezője a jég. A földtörténeti jégkorszakban (pleisztocénben) a magasabb hegységek eljegesedtek, egykori folyók vájta "V" alakú völgyeiket gleccserek, azaz mozgó jégárak töltötték ki. A...

bővebben
Gyűrődés (litoszféra)

Gyűrődés (litoszféra)

A szilárd kőzetburkot (litoszférát) alkotó kőzeteket hosszú, évszázmilliókig tartó "életük" során különféle erőhatások érik. A hegységképző mozgások során a kőzetek vetődhetnek (azaz eltörhetnek és elmozdulhatnak egymás mellett) és gyűrődhetnek is. A kőzettestekre...

bővebben
Karsztforrás (hidroszféra)

Karsztforrás (hidroszféra)

A felszín alatti vizek egyik fontos csoportját képezik az ún. résvizek, amelyek a különféle kőzetek repedéseiben, hasadékaiban raktározódó/áramló felszín alatti vizek. A karbonátos kőzetekben (pl. mészkőben, dolomitban) található résvizet karsztvíznek nevezzük, amely...

bővebben
Felhőképződés (atmoszféra)

Felhőképződés (atmoszféra)

A képen a felhőképződés folyamatát láthatjuk egy magashegység példáján keresztül. A hegyláncok felemelkedésre kényszerítik az áramló légtömegeket, amelyek az emelkedés közben fokozatosan lehűlnek (átlagosan 100 m/1°C). A hűlés közben elérik azt a hőmérsékletet (az ún....

bővebben