Oktatás

Velencei-tó (egyéb)

Velencei-tó (egyéb)

Budapest és a Balaton között félúton helyezkedik el a maga 24 km2-es területével a Velencei-tó, amely hazánk harmadik legnagyobb méretű természetes tava. Vízgyűjtő területe körülbelül akkora, mint maga a Balaton víztükre (602 km2), s az Észak-Mezőföld, a...

bővebben
Andezittelér (litoszféra)

Andezittelér (litoszféra)

A csatolt fotó a palócok által lakott, Árpád-kori eredetű Nagylóc település határából készült, északias irányban. Ezen egy közel ÉÉNy–DDK-i csapású, vasúti töltéshez hasonló dombsor látható, amely kb. 50–100 m-es relatív szintkülönbséggel magasodik a Vár-patak (és a...

bővebben
Keresztrétegzés (litoszféra)

Keresztrétegzés (litoszféra)

Fonyód a Balaton déli partjának közkedvelt üdülővároskája, amelyet nyaranta turisták ezrei lepnek el, hogy hűsítsék magukat a tó habjai között. Azt viszont kevesebben tudják, hogy a fonyódi két kis vulkanikus hegy (Sipos-hegy, Vár-hegy) számtalan földtani látnivalót...

bővebben
Földtani feltárás (litoszféra)

Földtani feltárás (litoszféra)

A talpunk alatt található szilárd kőzetburkot (litoszférát) különféle típusú és korú magmás, üledékes és metamorf kőzetek építik fel. Ezek bizonyos vastagságban, úgymond metszetben csak olyan helyeken tanulmányozhatók, ahol azokat természetes vagy mesterséges...

bővebben
Bazaltfennsík (litoszféra)

Bazaltfennsík (litoszféra)

A Nógrád–Gömöri-bazaltvidéken a vulkáni működés hat fázisban zajlott le, amelyek közül a közel 13 km2-es kiterjedésű Medves-fennsíkot a harmadik és a negyedik fázis alakította ki, a földtörténeti pliocén kor végén, pleisztocén kor elején (kb. 2,6–2,3 millió év...

bővebben
Bükk-fennsík (egyéb)

Bükk-fennsík (egyéb)

A Bükk-fennsíkot délről az ún. „bükki kövek” (pl. Három-kő, Tar-kő, Cserepes-kő, Pes-kő, Őr-kő, Bél-kő) határolják, amelyek fehéren vakító meredek leszakadásai mintegy uralják a tájat, már messziről felismerhetővé téve a fennsík peremét. A szinte függőlegesre gyűrt...

bővebben
Tufamélyút (litoszféra)

Tufamélyút (litoszféra)

A Bükk hegységről iskolai tanulmányainkból az juthat eszünkbe, hogy az mészkőből álló hegység. A Bükk fő tömegére ez igaz is, de már kevesebben tudják, hogy a terület Bükkaljának nevezett tájegységét vastag, több száz méter vastag, vulkáni robbanások során képződött...

bővebben
Hó albedó (atmoszféra)

Hó albedó (atmoszféra)

A Napból érkező rövid hullámhosszú elektromágneses sugárzás egy része (kb. a fele) éri el a földfelszínt, ahonnan egy hányada hosszúhullámú sugárzás formájában visszasugárzódik a légkörbe, egy része pedig a földfelszínen elnyelődik. Az, hogy mennyi sugárzás verődik...

bővebben
Hagymás (egyéb)

Hagymás (egyéb)

A Gyergyói- és a Csíki-medencéktől keletre szégyenlősen bújik meg a fenséges Hagymás-hegység, amely a hazai turisták számára is közkedvelt utazási célpont. A legtöbbjüket a Gyilkos-tó és a Békás-szoros természeti csodái vonzzák, pedig a hegység tartogat még jó néhány...

bővebben
Ősrögök (egyéb)

Ősrögök (egyéb)

Sátoraljaújhely felől Pálháza felé, a Hegyköz vidékén közlekedve, északias irányba tekintve három kis "puklira" lehetünk figyelmesek: a Gira-hegyre, a Csonkás-hegyre és a Mátyás-hegyre. Az Ősrögöknek is nevezett kis kiemelkedések hordozzák hazánk legidősebb, felszínen...

bővebben
Partfalmozgás (litoszféra)

Partfalmozgás (litoszféra)

A Duna völgyét nyugatról szegélyező dunaföldvári leszakadások anyaga a negyedidőszakban (azon belül a jégkorszakban vagy más néven a pleisztocénben) a szél által szállított, majd lerakott hulló por diagenizált (kőzettévált) anyaga, a lösz. Erre a lösszel fedett...

bővebben
Víztározó (hidroszféra)

Víztározó (hidroszféra)

A Bükktől északias irányban húzódó Upponyi-hegység nem igazán tartozik a hazai tömegturizmus közkedvelt célpontjai közé, pedig a terület tartogat jó néhány látnivalót az arra járóknak. Az erdőkkel fedett hegyek árnyékában bújik meg a látványos Lázbérci-víztározó,...

bővebben
Nagy-Fátra (egyéb)

Nagy-Fátra (egyéb)

Magyarország címerében három zöld színű halom látható (Mátra, Tátra, Fátra), amelyek közül az utóbbi kettő a Felvidéken kereshető fel. A Kis-Fátra és a Nagy-Fátra főgerincének végigjárása során nem csak csodálatos körpanorámákkal, látványos sziklaképződményekkel,...

bővebben
Gyökérkarr (hidroszféra)

Gyökérkarr (hidroszféra)

Ha valaki olyan térszínen túrázik, amelyet jól oldódó mészkövek borítanak, feltűnő lehet, hogy egy olyan speciális formakincs alakul ki ezeken a területeken, amely máshol nem jellemző. Azt a folyamatot, amely hatására a karbonátos kőzetek szénsavas víz hatására...

bővebben
Barlangrom (hidroszféra)

Barlangrom (hidroszféra)

A Pilis északnyugat-délkeleti csapású, aszimmetrikusan kibillent sasbércekből álló keskeny vonulata zárja a földrajzi értelemben vett Dunántúli-középhegység üledékes kőzetekből álló tagjait északkelet felől. A hegységet felépítő üledékes kőzetek (pl. mészkő, dolomit)...

bővebben
Retyezát (egyéb)

Retyezát (egyéb)

A 2000 m fölé emelkedő magashegységek egyik legjelentősebb felszínformáló tényezője a jég. A földtörténeti jégkorszakban (pleisztocénben) a magasabb hegységek eljegesedtek, egykori folyók vájta "V" alakú völgyeiket gleccserek, azaz mozgó jégárak töltötték ki. A...

bővebben
Vasérc (litoszféra)

Vasérc (litoszféra)

A szilárd litoszféra (kőzetburok) olyan különféle ásványi nyersanyagokat rejt, amelyek valamely tulajdonságuk miatt az emberiség számára fontosak lehetnek. Ide tartoznak például az ércek is, amelyekből gazdaságosan, az adott kor technológiai szintjén fémek nyerhetők...

bővebben
Tisza “ősvölgy” (egyéb)

Tisza “ősvölgy” (egyéb)

A Tiszántúl vízrajzi térképére pillantva mindenki számára a jól megszokott folyó nyomvonalak rajzolódnak ki. Az Erdélyi-szigethegység irányából érkező Berettyó, Sebes-, Fekete- és Fehér-Körös egyesülése után azok vizei nyugat felé haladnak (Hármas-Körös néven), s...

bővebben
Lejtőtörmelék (litoszféra)

Lejtőtörmelék (litoszféra)

Számtalan helyen találunk hazánk hegyvidéki területein lejtőtörmelékeket (pontatlanul mondva kőtengereket), amelyek közül a legnagyobbak és a legszebbek magmás kőzetekhez köthetők (főleg andezit és bazalt). Vajon mi okozhatja azt, hogy ezek a kemény és ellenálló...

bővebben
Bazaltos kürtőkitöltés (litoszféra)

Bazaltos kürtőkitöltés (litoszféra)

Salgótarján szűkebb-tágabb környezetében, az 550 km2-es kiterjedésű Nógrád-Gömöri-bazaltvidéken a bazaltos jellegű vulkanizmus a miocén kor végén indult (kb. 8 millió éve), s a pliocénen át egészen a pleisztocénig tartott (pár százezer évvel ezelőttig). Ezen hosszú...

bővebben
Téli légkör (atmoszféra)

Téli légkör (atmoszféra)

A csatolt kép a vulkanikus Hargita hegység "tetején", az 1801 m magas Madarasi-Hargitán készült, a 2014-es év utolsó napjának utolsó óráiban. A kristálytiszta téli időben a csúcstól légvonalban kb. 150 km-re található Fogarasi-havasok szinte teljes főgerince...

bővebben
Zúzmara és köd (atmoszféra)

Zúzmara és köd (atmoszféra)

A csatolt kép a Visegrádi-hegységben, a Prédikálószék északnyugati oldalában őrt álló Vadálló-köveknél készült, egy ködös téli napon. A köd épp ezekben a percekben is sok úton lévő ember napját keseríti meg. De mi is az a köd? A köd a levegőben lévő "felesleges"...

bővebben
Tómeder (hidroszféra)

Tómeder (hidroszféra)

1837-ben (egyes feltételezések szerint 1838-ban) a tó felett magasodó Gyilkos-havasa oldalában egy hatalmas tömegmozgás oldódott ki, melynek roppant tömegű törmelékanyaga az alatta húzódó völgybe zúdult. A nagy erejű tömegmozgás földrengés és/vagy a lejtőtörmelék...

bővebben
Kunhalom (egyéb)

Kunhalom (egyéb)

A magyar Alföld területét járva gyakran a szemünk elé tűnnek az “egyhangú” tájból kiemelkedő dombok, amelyeket összefoglaló néven kunhalmoknak hívunk. Györffy István néprajzkutató szerint a kunhalom fogalma a következő: “Olyan 5-10 m magas, 20-50 m átmérőjű kúp vagy...

bővebben
Ammonitesz (litoszféra)

Ammonitesz (litoszféra)

A Föld felszínének jelentős hányadát teszik ki az üledékes kőzetek, amelyek a földtörténet nagy üledékgyűjtőiben (pl. óceánok, tengerek) rakódtak le. A különféle törmelékes, vegyi és biogén, valamint szerves eredetű üledékes kőzetek, mivel "vizes" környezetben...

bővebben
Szakadék (litoszféra)

Szakadék (litoszféra)

A képen az Upponyi-hegység vidékén felkereshető Damasa-szakadék egy részlete látható, amely Uppony vagy Bánhorváti településekről közelíthető meg a leggyorsabban. A miocén földtörténeti korban (kb. 13 millió évvel ezelőtt) a területen andezites jellegű vulkanizmus...

bővebben
Földrajzi középpont (egyéb)

Földrajzi középpont (egyéb)

Magyarország legmagasabb pontja a Mátrában található (Kékes, 1014 m), míg a legalacsonyabb a Szeged melletti Gyálarétnél (75,8 m). A legészakibb pont Hollóháza, a legkeletibb Garbolc, a legdélibb Kásád, a legnyugatibb pedig Felsőszölnök települések határában kereshető...

bővebben
Törmelékkúp (litoszféra)

Törmelékkúp (litoszféra)

Az Olaszország területén tornyosuló Dolomitok az Alpok egyik legcsodálatosabb formakincsű tagja, ahol több ezer méteres vastagságban mutatják meg magukat a földtörténeti triász időszak tengereiben (Tethys-óceán) lerakódott karbonátos üledékes kőzetek, így döntően a...

bővebben
Napenergia (atmoszféra)

Napenergia (atmoszféra)

A megújuló energiák közül a Nap sugárzó energiája az, amely hellyel-közzel egy adott földajzi térben valamilyen formában (pl. direkt vagy szórt sugárzás) szinte mindig rendelkezésre áll. Ennek a mértéke természetesen több tényezőtől függ (pl. évszak, napszak,...

bővebben
Tarvágás (egyéb)

Tarvágás (egyéb)

A domb- és hegyvidéki területeinket fedő erdőtakaró rendkívül fontos szerepet tölt be a földrajzi térben. Most elsősorban nem csak a növény- és állatvilággal kapcsolatos szerepeire gondolunk, hanem arra, hogy egy erdő hogyan is befolyásolja egy adott terület...

bővebben
Tájseb (litoszféra)

Tájseb (litoszféra)

A földkéreg felszínének a közelében számtalan olyan ásványi nyersanyag rejtőzhet, amely az emberiség számára fontos lehet. Ilyenek lehetnek a különféle ércek, a kőszenek vagy épp a szénhidrogének. A műrevaló nyersanyagok kitermelése során olyan üledékek/kőzetek is...

bővebben
Borvíz (hidroszféra)

Borvíz (hidroszféra)

A források a felszín alatti vizek általában pontszerű, természetes felszínre bukkanási helyei, amelyeket számos szempont (pl. hőmérséklet, oldottanyag-tartalom) szerint csoportosíthatunk. A források egy különleges csoportját alkotják azok a szénsavas, magas...

bővebben
Kárpátok (egyéb)

Kárpátok (egyéb)

A Keleti-Kárpátokban hatalmas sziklakolosszusként a környezete fölé magasodó Csalhó a Bucsecs és a Csukás hegységek "rokona", ugyanis fő tömege kréta időszaki konglomerátumból (magyarul "kavicskőből") és homokkőből áll, s kisebb foltokban jelenik meg csak a mészkő. A...

bővebben
Intrúzió (litoszféra)

Intrúzió (litoszféra)

A csatolt fotó a Velencei-hegységben, Sukoró településen készült, egy védett geológiai feltárásban. Azt kapásból láthatja mindenki, hogy két különböző (színű) kőzettípus érintkezik egymással, amelyek határa a geológuskalapácsnál található. De vajon milyen kőzetek ezek...

bővebben
Víznyelőbarlang (hidroszféra)

Víznyelőbarlang (hidroszféra)

A jól oldódó mészkövekkel borított területeken a talajon átszivárgó és szénsavassá váló csapadékvíz kémiai értelemben oldja a meszes, karbonátos kőzeteket. Az ún. karsztosodási folyamatok eredményeként felszíni és felszín alatti karsztos formák jönnek létre, amelyek...

bővebben
Földrajzi környezet (egyéb)

Földrajzi környezet (egyéb)

A természeti környezet az embert körülvevő környezet természeti elemeinek összessége, pl. a szilárd földkéreg, az ásványkincsek, a talaj, a domborzat, az időjárási és éghajlati elemek, a felszíni és a felszín alatti vizek vagy a növény- és állatvilág. A társadalmi...

bővebben
Suvadásos tó (hidroszféra)

Suvadásos tó (hidroszféra)

Egy állóvíz medre sokféleképpen kialakulhat: például tektonikus süllyedékben, vulkáni kráterben, jég vájta mélyedésben vagy éppen szél által kifújt "lukban" is. Egy ezeknél ritkább kialakulási mód az, amikor egy csuszamlás gátolja el az állóvíz későbbi medrét. Akár...

bővebben
Elhagyott meder (hidroszféra)

Elhagyott meder (hidroszféra)

Ha egy vízrajzi térképre pillantunk, akkor a magyarországi folyók "nyomvonalának" jól ismert képe rajzolódik ki előttünk. De nem volt ez mindig így! Pár millió évvel ezelőtt például a Duna a Dunántúlon folyt keresztül, és a mai Horvátország területén található tóban...

bővebben
Travertínó (litoszféra)

Travertínó (litoszféra)

A mészkőhegységek repedéseiben, hasadékaiban tárolódó karsztvíz jelentős mennyiségű oldott meszet tartalmaz, amely a felszínre kerülve (pl. karsztforrásokban) előbb-utóbb kicsapódik. A külszínen a nyomás és a hőmérséklet megváltozása miatt az oldatban a meszet...

bővebben
Szivárvány (atmoszféra)

Szivárvány (atmoszféra)

Az egyik legcsodálatosabb égi fénytünemény a szivárvány, amelyet már szinte mindeki látott. De viszont a színes jelenség fürkészése közben nem biztos, hogy belegondolt már abba, hogy miként is jött létre! A Napból érkező elektromágneses sugárzás, azaz a "fehér fény"...

bővebben
Lineáris erózió (hidroszféra)

Lineáris erózió (hidroszféra)

A külfejtéses bányákban, kiváltképp azok felhagyása után gyakori jelenség az, amikor a különféle meredekségűre meghagyott rézsűkön a lehulló csapadékvíz eróziós formakincset alakít ki. A csapadékvíz a leérkezése után egy összefüggő vízfilmet, vízleplet hoz létre a...

bővebben
Vetődés (litoszféra)

Vetődés (litoszféra)

Az évmilliókkal, évszázmilliókkal ezelőtt kialakult kőzettesteket a földkéregben különféle erőhatások érik, amelyek miatt azok eltörhetnek vagy meggyűrődhetnek. Széthúzásos erőtérben az egységes kőzetblokkok eltörhetnek és a törésvonalak által kijelölt síkok mentén...

bővebben
Gombaszikla (litoszféra)

Gombaszikla (litoszféra)

Középiskolai tanulmányainkból ismerős lehet a gombaszikla kifejezés: a sivatagokban a szél hatására létrejött bizarr formákat hívtuk így. A kárpáti magashegységi túráink során is találkozhatunk ilyen gombasziklákkal, pedig nem sivatagban vagyunk. Vajon mi kell ahhoz,...

bővebben
Folyóterasz (hidroszféra)

Folyóterasz (hidroszféra)

A budai Várnegyedet a pesti oldalról szemlélve látható, hogy az egy fennsíkszerű, minimális szintkülönbségekkel jellemezhető térszínen fekszik, viszonylag magasan a Duna szintje felett. Ez a plató nem más, mint a Duna egyik terasza. A földtörténeti pleisztocénben...

bővebben
Szélenergia (atmoszféra)

Szélenergia (atmoszféra)

A megújuló energiák közül (nap, szél, víz, geotermika, biomassza) a szelet tartják az egyik legtisztább, "legzöldebb" energiának, hisz felhasználása során semmilyen káros anyag nem kerül a légkörbe. A szél a földfelszínnel közel párhuzamos, nyomáskiegyenlítő légcsere,...

bővebben
Alpok (egyéb)

Alpok (egyéb)

Az Alpokalja tájunkhoz tartozó Soproni-hegység nem véletlenül tartozik a beszédes nevű tájegységhez, hisz az Alpok keleti vonulatainak magyarországi "elvégződését" tisztelhetjük benne. Ez nem csak földrajzilag, hanem földtanilag is így van: a Soproni-hegységben...

bővebben
Gránit “ingókő” (litoszféra)

Gránit “ingókő” (litoszféra)

A Velencei-hegység legszebb és legizgalmasabb felszínformái a gránit lepusztulásához köthető különböző sziklaalakzatok, amelyek Pákozd és Sukoró települések térségében lelhetők fel a legnagyobb számban. A gránitos összetételű izzó kőzetolvadék (magma) kb. 300 millió...

bővebben
Magaspart (hidroszféra)

Magaspart (hidroszféra)

A Balaton medre és összefüggő víztükre földtani értelemben igen fiatal: a süllyedékrendszer a földtörténeti jégkorszak (pleisztocén) végére alakult ki (kb. 17-15 ezer évvel ezelőtt), míg az egységes vízborítás kb. 5 ezer évvel ezelőtt (a holocénban, azaz a...

bővebben
Lösz-paleotalaj (litoszféra)

Lösz-paleotalaj (litoszféra)

Hazánk bizonyos tájegységein (pl. Hajdúság, Bácska, Zselic) több tíz méteres vastagságban települ a felszínre egy sárgás színű, porózus, kb. 10-30% karbonáttartalmú, rétegzetlen, laza üledék, amely a lösz névre hallgat. A döntően kőzetliszt szemcseméretű...

bővebben
Bazaltszurdok (litoszféra)

Bazaltszurdok (litoszféra)

A képen az Egertől északra elhelyezkedő, csodálatos természeti környezetben fekvő Szarvaskő falucska látható, amely a Bükk nyugati peremén, az Eger-patak völgyében terül el. Láthatjuk azt, hogy a település egy kis völgytágulatban helyezkedik el, míg tőle északra az...

bővebben
Albedó (atmoszféra)

Albedó (atmoszféra)

A Napból érkező rövid hullámhosszú elektromágneses sugárzás egy része (kb. a fele) éri el a földfelszínt, ahonnan egy hányada hosszúhullámú sugárzás formájában visszasugárzódik a légkörbe, egy része pedig a földfelszínen elnyelődik. Az, hogy mennyi sugárzás verődik...

bővebben
Dolinató (hidroszféra)

Dolinató (hidroszféra)

A szénsavas víz hatására oldódó triász időszaki mészkövek felszínén gazdag karsztos formakincs alakulhat ki. Ilyen karsztos mélyedés többek között a dolina vagy szép magyar (gömöri) tájnyelven töbör is, amely egy változó méretű, általában tál alakú mélyedés a mészkő...

bővebben
Ezeréves határ (egyéb)

Ezeréves határ (egyéb)

A Déli-Kárpátok keleti végein emelkedik a döntően konglomerátumból és homokkőből álló Bucsecs, ahol csodálatos hegyi túrákat tehetünk. A hegység főgerincén húzódott 1000 évig a történelmi Magyarország határa, amelyet "félgömb" alakú határkövek jelöltek. 1920 után a...

bővebben
Szelektív lepusztulás (litoszféra)

Szelektív lepusztulás (litoszféra)

Ha egy üledékgyűjtőben (pl. tenger, tó) valamilyen laza üledék (pl. homok) lerakódik, akkor a későbbiekben rárakódó további üledékek súlya alatt elkezdődik annak tömörödése (kompakciója). Ezen fizikai folyamat hatására a szemcsék közötti pórusok mérete (azaz az üledék...

bővebben
Csuszamlás (litoszféra)

Csuszamlás (litoszféra)

A Mohácstól északkeletre fekvő Dunaszekcső (Baranya megye) egy lösszel fedett, árvízmentes magaspartra épült fel, amelynek jól védhető adottságait már a rómaiak is felismerték. Viszont ez a kedvező adottsága lett a település legnagyobb problémája is napjainkra! A...

bővebben
Inverzió (atmoszféra)

Inverzió (atmoszféra)

Szinte bármelyik évszakban előfordulhat olyan légköri állapot, amelyben egy magasabb hegyorom napsütötte csúcsa "kilóg" a szürke esőfelhőkkel "kibélelt" völgyek és medencék világából. A sűrűbb, nedvesebb légtömegek ilyenkor kitöltik az alacsonyabb térszíneket, ahol...

bővebben
Meddőhányó (litoszféra)

Meddőhányó (litoszféra)

Az emberi tevékenységek (pl. bányászat, mezőgazdaság, ipar) során számtalan olyan melléktermék keletkezik, amelyekkel egy adott földrajzi térben, adott időpillanatban nem igazán tudunk mit kezdeni. Erre jó, pontosabban elrettentő példa a Salgótarján (Nógrád megye...

bővebben
Turzás (hidroszféra)

Turzás (hidroszféra)

A Balaton négy részmedencéje a földtörténeti jégkorszak (pleisztocén) végén, kb. 15 ezer évvel ezelőtt jött létre, több kialakító tényező együttes hatására (pl. tektonikus süllyedés, szél, egyéb eróziós folyamatok). A tó egységes, hatalmas víztükre azonban csak a...

bővebben
Forrásbarlang (hidroszféra)

Forrásbarlang (hidroszféra)

A klasszikus értelemben vett barlangok olyan kőzetekben alakulnak ki, amelyek kémiai értelemben jól oldódnak. A leggyakoribb ilyen kőzet a kalcium-karbonát-ásványokból (pl. kalcit, aragonit) álló mészkő, amelyet a szénsavas víz kiválóan tud oldani. A karsztosodó...

bővebben
Külfejtés (litoszféra)

Külfejtés (litoszféra)

Az üledékes kőzetek, mint nevük is mutatja, valamilyen üledékgyűjtőben (pl. tenger, tó) ülepednek, rakódnak le. Számtalan képviselőjük közül az egyik legismertebb és leggyakoribb (karbonátos) üledékes kőzet a mészkő. A mészkő eredeti alapanyaga mészvázú tengeri...

bővebben
Árvíz (hidroszféra)

Árvíz (hidroszféra)

A vízfolyások olyan mederben mozgó vizek, amelyek a gravitáció hatására a magasabb térszínről haladnak az alacsonyabb felé. Itt meg kell, hogy említsük a meder fogalmát is: a vízfolyást magába foglaló olyan hosszanti természetes (persze lehet mesterséges is) mélyedés,...

bővebben
Ősmaradvány (litoszféra)

Ősmaradvány (litoszféra)

A kőzetburok három nagy kőzetcsaládja (magmás, üledékes, metamorf) közül az üledékes kőzetek azok, amelyek tartalmazhatják az évmilliókkal, évszázmilliókkal ezelőtti élővilág fosszíliáit, vagyis kövületeit. Mivel ezek az üledékes kőzetek (pl. mészkő, homokkő, márga,...

bővebben
Zagyva folyó (hidroszféra)

Zagyva folyó (hidroszféra)

Jobb esetben minden vízfolyásnak van egy forrása és egy torkolata. A képen is látható Zagyva Salgótarján mellett ered (Medves-vidék), s közel 180 km-es útját Szolnoknál fejezi be a Tiszában. A Tisza Kárpátalján (ma Ukrajna) születik, a Csornahora-hegységben, s Szerbia...

bővebben
Kürtőkitöltés (litoszféra)

Kürtőkitöltés (litoszféra)

Hazánk északi határvidékén, a zempléni hegyek által körbeölelt Hegyköz lágy dombjaiból markánsan emelkedik ki a várrommal koronázott, 552 m magas füzéri Várhegy. A vulkanizmus ezen a vidéken kb. 13 millió évvel ezelőtt, a földtörténeti újidő (kainozóikum) miocén...

bővebben
Barlang (litoszféra)

Barlang (litoszféra)

A hivatalos megfogalmazás szerint (1996. évi LIII. törvény 23. paragrafus): a barlang a földkérget alkotó kőzetben kialakult olyan természetes üreg, melynek hossztengelye meghaladja a két métert és – jelenlegi vagy természetes kitöltésének eltávolítása utáni – mérete...

bővebben
Tengerszem (hidroszféra)

Tengerszem (hidroszféra)

A hazánkat körbefonó Kárpátok magasabb hegyláncai a földtörténeti jégkorszakban (pleisztocénben) eljegesedtek. A jég csiszoló, koptató és kőzeteket repesztő munkája komoly felszínátalakítást végzett, amely a látványos glaciális formakincsben érhető tetten. Az egykori...

bővebben
Kaldera (litoszféra)

Kaldera (litoszféra)

A rétegvulkánok (vagy idegen kifejezéssel sztratovulkánok) Földünk legmagasabb és legpusztítóbb vulkánjai közé tartoznak: sűrűn hallunk kitöréseikről, amelyek városok, falvak népességét veszélyeztetik. Ha meghalljuk a vulkán szót, akkor nem biztos, hogy egyből...

bővebben
Zivatarfelhő (atmoszféra)

Zivatarfelhő (atmoszféra)

Az égre feltekintve sokféle alakú, méretű, színű és kiterjedésű felhővel találkozhatunk, amelyekből a legkülönfélébb csapadékfajták képesek kihullani. Alak szerint megkülönböztetünk gomolyfelhőket (cumulusokat) és rétegfelhőket (stratusokat): a gomolyfelhők...

bővebben
Vándorkő (hidroszféra)

Vándorkő (hidroszféra)

A Kárpát-medencét övező kárpáti hegyláncok a földtörténeti jégkorszakban (pleisztocénben) eljegesedtek, s a felszínük formálását a víz szilárd halmazállapotú változata vette át. Az egykori folyóvölgyekben több km hosszúságú, lassan mozgó jégárak (azaz gleccserek)...

bővebben
Vízesés (hidroszféra)

Vízesés (hidroszféra)

A vízesések igazi színfoltjai a domb- és hegyvidéki területeinknek, amelyek kialakulásába általában nem nagyon gondolunk bele túráink során. Vízesésnek azt a földtudományi objektumot nevezzük, amely során a vízfolyást alkotó víztömeg útjának egy adott szakaszát...

bővebben
Víznyelőtó (hidroszféra)

Víznyelőtó (hidroszféra)

A jól oldódó karbonátos kőzetekkel (pl. mészkővel) borított hegységek felszínén a talajon átszivárgó és szénsavassá váló csapadékvizek egyedi és különleges formakincset alakítanak ki. A karsztosodás hatására karsztos formák alakulnak ki, amelyek létrejöhetnek a...

bővebben
Vásárvonal (egyéb)

Vásárvonal (egyéb)

Magyarország Dunától keletre eső országrészében két nagytáj osztozik, az Alföld és az Északi-középhegység. Ezen nagytájak a Gödöllő-Hatvan-Gyöngyös-Eger-Miskolc-Sárospatak Sátoraljaújhely vonal mentén találkoznak egymással, amelyet szakmai néven vásárvonalnak...

bővebben
Homokbucka (atmoszféra)

Homokbucka (atmoszféra)

A száraz, növényzet nélküli, laza üledékekkel (pl. homokkal) fedett térszíneken az egyik legjelentősebb felszínformáló erő a szél. Az ún. eolikus (Aiolos = a szél istene a görög mitológiában) felszínformálás során a munkaképes szelek nagy mennyiségű anyagot tudnak egy...

bővebben
Bazaltoszlop (litoszféra)

Bazaltoszlop (litoszféra)

A bazalt egy olyan vulkáni kiömlési magmás kőzet, amely egy izzó, forró kőzetolvadékból, a lávából kristályosodik ki, szilárdul meg. A sötétszürke, fekete színű kőzet általában távolodó kőzetlemez-határoknál vagy "hot spotok" térségében alakul ki a Föld számos...

bővebben
Szurdok (hidroszféra)

Szurdok (hidroszféra)

A hegyvidéki területeken található vízfolyások esése általában nagy, amely számtalan esetben nagy vízhozammal és áramlási sebességgel párosul. Ezek a vízfolyások komoly energiával rendelkeznek, így jelentős felszínformálásra képesek. A "kis erő - nagy idő" elve...

bővebben
Magashegység (övezetesség)

Magashegység (övezetesség)

A tengerszint fölé több ezer méterrel kiemelkedő magashegységekben szemlélődve azt vehetjük észre, hogy a növényzeti övekben valamiféle függőleges tagolódás tapasztalható: a lombhullató erdők övét elhagyva fenyvesek, majd alhavasi/gyephavasi rétek következnek. De...

bővebben
Kőzetrétegződés (litoszféra)

Kőzetrétegződés (litoszféra)

A szilárd litoszféra három nagy kőzetcsaládja közül (magmás, üledékes, metamorf) az üledékes kőzetek azok, amelyek valamilyen üledékgyűjtőben (pl. tenger, tó) rakódnak le, s jellemző rájuk a rétegződés. A geológia egyik ősi alaptörvénye szerint az üledékes kőzetek...

bővebben
Naplemente (atmoszféra)

Naplemente (atmoszféra)

A Naprendszerünk központi égitestje, a Föld "éltetője", a Nap elnevezésű csillag égi fénytüneményeivel szinte minden nap találkozhatunk. Napközben, amikor az égitest magasabban jár, fehéres-sárgás fényével simogat minket, viszont a helyzet megváltozik, amikor a Nap a...

bővebben
Abrázió (hidroszféra)

Abrázió (hidroszféra)

A meredek falú, sziklás tengerpartokon az egyik legfontosabb felszínformáló erő a tengervíz hullámzása. A hatalmas energiával (akár 300 kilopascal/négyzetméter nyomással) a sziklafalaknak rohanó hullámok hullámtörést szenvednek, mintegy "szétrobbannak" a...

bővebben
Bányató (hidroszféra)

Bányató (hidroszféra)

Egy állóvíz (tó) medre többféleképpen is kialakulhat: bezökkenhet törésvonalak mentén, kivájhatja a jég, kifújhatja a szél, de vulkáni kráter is helyet adhat neki. Sajnos hazánk területén a legtöbb tómedret nem az imént felsorolt folyamatok hozták létre, hanem emberi...

bővebben
Kőszén (litoszféra)

Kőszén (litoszféra)

Földünk egyik legfontosabb és évszázadok óta használt fosszilis ásványi nyersanyaga, energiahordozója a kőszén. Fosszilis, hisz évmilliók alatt jött létre, folyamatos kitermelésükkel pedig egyszer elfogynak, s energiahordozó, mert eltüzelésükkel/átalakításukkal az...

bővebben
Morotva (hidroszféra)

Morotva (hidroszféra)

Az aktív vízfolyások egy síkvidéki területen a lejtés- és energiaviszonyoknak, valamint a szállított hordalék mennyiségének megfelelően építő és romboló munkát is végezhetnek. A hegyek "szorításából" az alföldekre kiérkező folyók nagy kanyarulatokat írhatnak le,...

bővebben
Víznyelő (hidroszféra)

Víznyelő (hidroszféra)

A jól oldódó mészkövekkel borított területeken a talajon átszivárgó és szénsavassá váló csapadékvíz kémiai értelemben oldja a meszes, karbonátos kőzeteket. Az ún. karsztosodási folyamatok eredményeként felszíni és felszín alatti karsztos formák jönnek létre, amelyek...

bővebben
Belvízcsatorna (hidroszféra)

Belvízcsatorna (hidroszféra)

Egy alacsonyabb fekvésű síkvidéki területen a hóolvadásból származó víz, a csapadékvíz, a gátak alatt a folyókból kiszivárgó víz vagy a felszínre emelkedett talajvíz komoly gondokat okozhat. Többek között akadályozhatja az aktív mezőgazdasági tevékenységet, a...

bővebben
Sasbérc (litoszféra)

Sasbérc (litoszféra)

A talpunk alatt található litoszférát különféle típusú kőzetek (magmás, üledékes, metamorf) építik fel, amelyek évszázmilliók történéseit mesélik el. Ezeket a kőzettesteket kialakulásuk óta olyan erőhatások érték a földkéregben, amelyek miatt azok deformálódtak...

bővebben
Duna folyó (hidroszféra)

Duna folyó (hidroszféra)

Kb. 15 millió évvel ezelőtt (a földtörténeti miocén korban) a mai Visegrádi-hegység és Börzsöny térségében hatalmas tűzhányók működtek, amelyek lávát és robbanásos eredetű törmelékeket is "eregettek" magukból. A hosszú vulkáni működés során döntően andezit és annak...

bővebben
Talaj (litoszféra)

Talaj (litoszféra)

A talaj a földfelszín legfelső laza, termékeny rétege, amely vízzel és tápanyagokkal látja el a benne található élőlényeket. Kialakulása egy ún. alapkőzeten kezdődik el, amelyet befolyásol az adott terület földtani felépítése, éghajlati, vízrajzi, domborzati tényezői,...

bővebben
Párnaláva (litoszféra)

Párnaláva (litoszféra)

Az óceánok mélyén, az ún. óceánközepi hátságoknál ezekben a percekben is forró kőzetolvadék nyomul fel, s gyarapítja a távolodó kőzetlemezek peremét. Az alacsony szilíciumdioxid-tartalmú, bazaltos összetételű láva az alacsony vízhőmérséklet és a víztömeg nagy...

bővebben
Parti szél (atmoszféra)

Parti szél (atmoszféra)

A tengerpartokon vagy nagyobb tavak partvidékén általában azt tapasztalhatjuk, hogy szinte mindig fúj a szél. Ha alaposabban megfigyeljük ezt a jelenséget, akkor azt is észrevehetjük, hogy nappal a víz felől fúj a part felé, míg éjszaka fordítva. De vajon mi lehet...

bővebben
Belvíz (hidroszféra)

Belvíz (hidroszféra)

A felszínre lehulló csapadékvíz egy része a talaj pórusain át beszivárog és a legfelső vízzáró réteg feletti víztartóban elhelyezkedő felszín alatti vizet, a talajvizet táplálja. Sok csapadék (vagy épp a tavaszi hóolvadás) hatására a talajvíztükör azonban a mélyebb...

bővebben
Rétegvulkán (litoszféra)

Rétegvulkán (litoszféra)

Földrajz órákon gyakran említésre kerülnek azok a magas, kúp alakú, ikonikus rétegvulkánok (pl. Fuji, Vezúv), amelyek a közeledő kőzetlemez szegélyek mentén alakulnak ki. Arról viszont kevesebb szó esik, hogy Magyarországon is működtek ilyenek! A rétegvulkánok (vagy...

bővebben
Tisza folyó (hidroszféra)

Tisza folyó (hidroszféra)

A képen nem más látható, mint a "jó öreg" Tisza. De vajon a folyó melyik szakaszán ily vad és zabolátlan? A Tisza Kárpátalján (ma Ukrajna), az Északkeleti-Kárpátokban található Csornahora-hegységben ered, két forráságból. A forrásokat és a további csatlakozó vizeit...

bővebben
Bauxit (litoszféra)

Bauxit (litoszféra)

Az ércek olyan hasznosítható ásványi nyersanyagok, amelyekből gazdaságosan fémek állíthatók elő. A képen látható vöröses színű, agyaghoz hasonlító üledék nem más, mint a bauxit, az alumínium érce. A bauxit (amely nevét a franciaországi Les-Baux településről kapta)...

bővebben
Tanúhegy (litoszféra)

Tanúhegy (litoszféra)

A fotó előterében hazánk és egyben Közép-Európa legnagyobb (közel 600 négyzetkilométeres) édesvizű tava, a Balaton kéklik. A 3-4 méteres átlagmélységű tó hatalmas medrét szerkezeti mozgások, a szél és a hullámverés együttesen alakították ki a földtörténeti jégkorszak...

bővebben
Állócseppkő (hidroszféra)

Állócseppkő (hidroszféra)

A barlangokban található cseppkövek a felszín felől a kőzetrepedéseken át a mélybe szivárgó, csapadék eredetű vizekből alakulnak ki. A karbonátos kőzetekből (pl. mészkő), a talaj segítségével szénsavassá váló csapadékvíz meszet old ki, amelyből a barlangok légterébe...

bővebben
Sókőzet (litoszféra)

Sókőzet (litoszféra)

Az üledékes kőzetek egy nagy csoportját képezik az ún. vegyi üledékes kőzetek, amelyek (mint nevük is mutatja) kialakulásában döntő szerepe van különféle kémiai (és/vagy biológiai) folyamatoknak. Ebbe a csoportba tartoznak az ún. sókőzetek is, amelyek általában száraz...

bővebben
Gleccservölgy (hidroszféra)

Gleccservölgy (hidroszféra)

A 2000 m fölé emelkedő magashegységek egyik legjelentősebb felszínformáló tényezője a jég. A földtörténeti jégkorszakban (pleisztocénben) a magasabb hegységek eljegesedtek, egykori folyók vájta "V" alakú völgyeiket gleccserek, azaz mozgó jégárak töltötték ki. A...

bővebben
Gyűrődés (litoszféra)

Gyűrődés (litoszféra)

A szilárd kőzetburkot (litoszférát) alkotó kőzeteket hosszú, évszázmilliókig tartó "életük" során különféle erőhatások érik. A hegységképző mozgások során a kőzetek vetődhetnek (azaz eltörhetnek és elmozdulhatnak egymás mellett) és gyűrődhetnek is. A kőzettestekre...

bővebben
Karsztforrás (hidroszféra)

Karsztforrás (hidroszféra)

A felszín alatti vizek egyik fontos csoportját képezik az ún. résvizek, amelyek a különféle kőzetek repedéseiben, hasadékaiban raktározódó/áramló felszín alatti vizek. A karbonátos kőzetekben (pl. mészkőben, dolomitban) található résvizet karsztvíznek nevezzük, amely...

bővebben
Felhőképződés (atmoszféra)

Felhőképződés (atmoszféra)

A képen a felhőképződés folyamatát láthatjuk egy magashegység példáján keresztül. A hegyláncok felemelkedésre kényszerítik az áramló légtömegeket, amelyek az emelkedés közben fokozatosan lehűlnek (átlagosan 100 m/1°C). A hűlés közben elérik azt a hőmérsékletet (az ún....

bővebben