Magyarország
A barlangban bujkáló násznép legendája
A Cserhát délnyugati részén emelkedő Naszállyal már több korábbi írásunkban is foglalkoztunk, hiszen a 652 m magas sasbérc földtudományi, tájképi és kultúrtörténeti értékek tucatját hordozza felszínén (és mélyén). Mivel a hegy fő tömege jól karsztosodó triász...
1241. április 11–12.
A magyar történelmet tanulók emlékezetébe jó néhány földrajzi nevet belevéstek egykori tanáraik. Gondoljunk csak Augsburgra, Mohácsra, Egerre vagy éppen Fehérvárra. A sok esetben nem éppen pozitívan csengő nevek közé tartozik Muhi is, ahol a magyar történelem egy...
A misztikus Mária-szakadék kéktúra ösvényein
Az Országos Kéktúra vértesi útvonalai mentén bőségesen találkozhatunk látványos földtudományi, tájképi és kultúrtörténeti értékekkel. A földtani jellegű látnivalók döntően a triász, valamint az eocén karbonátos kőzeteken formálódtak ki, de összefuthatunk a többi...
Oroszlános történetek a Vértesből
A Vértes hegység turistatérképét böngészve érdekes és elgondolkodtató földrajzi nevekre akadhatunk. Maga a Vértes név is ezek közé tartozik, amely III. Henrik német–római császár 1051-es támadásának idejéből származik. A kudarcba fulladt hadjárat után a germán katonák...
Darázskőbánya Mónosbél határában
A Bükk nyugati peremén olyan földtudományi értékek sorjáznak, amelyek a hegység földtana szempontjából kiemelt jelentőséggel bírnak. Ezek közé tartozik többek között Szarvaskő térségének jura ultrabázikus–bázikus magmás komplexuma, a Bélapátfalva felett emelkedő...
Lábnyomok a homokkőben
A Novohrad–Nógrád Geopark és hazánk egyik legkülönlegesebb földtani bemutatóhelye Ipolytarnóc határában kereshető fel. A hivatalos honlapjuk a következőt írja: „Az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területen egy 17 millió éves időutazásra csábítjuk a...