Magyarország

Az esztergomi Várhegy mesélő kövei

A Duna mellett fekszik a történelmi látnivalókban bővelkedő Esztergom, amely a katolikus vallás legjelentősebb hazai központja. A városka legkiemelkedőbb látnivalója a bazilika és a királyi vár, amelyek a település fölé magasodó Várhegyen mintegy uralják a környék...

bővebben

A Nyugati-Mátra eróziós völgyei

A Zagyva folyó völgyének keleti peremén áll őrt az Árpád-kori eredetű település, Tar. Az erődtemplomáról és középkori kastélyromjáról nevezetes falucska azonban nem csak történelmi emlékeket rejt, hanem bőven csemegézhetünk környezetének földtudományi értékei közül...

bővebben

Geológiai tanösvény az Ilona-völgyben

Írásunkban a Keleti-Mátra vulkanikus bércei közé látogatunk el, s az Ilona-völgyi Geológiai Tanösvény mentén kalandozunk egyet. Utunk során Magyarország legnagyobb természetes zuhatagát, az Ilona-völgyi-vízesést tanulmányozzuk, „belecsípve” kicsit a tanösvény egyéb...

bővebben

A tibolddaróci barlanglakások

Mai írásunkban olyan objektumokat mutatunk be (az ún. barlanglakásokat), amelyekben annak idején több ezer ember lakott, nem egyszer elkeserítő körülmények között. Kalandra fel, irány a Bükkalja (Tibolddaróc), irány a kövek világa! Az Egertől Miskolcig húzódó Bükkalja...

bővebben

Mészégetés a Hór-völgyben

Cserépfalu település határában nyílik hazánk egyik leghosszabb és legszebb szurdokvölgye, a Hór-völgy. A Suba-lyuk Múzeum és Látogatóközpont épületeitől pár száz métert gyalogolva, a Hór-völgy nyugati oldalában egy felhagyott kis kőfejtő készteti megállásra az arra...

bővebben

Az erdősmecskei gránitok „lelkivilága”

A mélységi magmás (idegen kifejezéssel intruzív vagy plutoni) gránit Magyarországon a felszínen ritkaságszámba megy: a Velencei-hegységben és itt, a Geresdi-dombság (vagy „földtanos nyelven” Mórágyi-rög) területén bukkan csak a felszínre. A karbon időszaki (kb. 340...

bővebben

Ritka magmás kőzetek nyomában a Mecsekben

A Dél-Dunántúl alacsony dombvidékéből kiemelkedő Mecsek hegység hazánk egyik legváltozatosabb földtani felépítésű és legbonyolultabb szerkezetű területe. A Mecsek nyugati vidékén paleozós (óidei) és mezozós (középidei, döntően triász) üledékes kőzetek a jellemzők, míg...

bővebben

A szomolyai kaptárkövek rejtelmei

Az Egertől Miskolcig húzódó Bükkalja területét több száz méteres vastagságban piroklasztikus (vulkáni törmelékes) kőzetek építik fel (pl. riolittufa, dácittufa), amelyek a nagy miocén kori vulkáni működés során keletkeztek (kb. 21–12 millió év között). A heves...

bővebben

A Szent György-hegy „bazaltorgonái”

A Balatontól északra terül el a Tapolcai-medence, amelyből méltóságteljesen emelkednek ki a napjainkra már örök álmukat alvó bazaltvulkánok (pl. Badacsony, Gulács, Tóti-hegy, Csobánc). A tájkép egyik emblematikus tanúhegye a Szent György-hegy (415 m), amely nem csak...

bővebben

Medence a Kígyósi-puszta alatt

A csatolt képen a Békéscsabától nem messze lévő Kígyósi-puszta egy részlete látható (Szabadkígyós település határában), amely a Körös-Maros Nemzeti Park egyik féltve őrzött gyöngyszeme. Az „asztallap” simaságú szikes pusztában szemlélődve észrevehetjük a háttérben...

bővebben

Mi is pontosan az a deráziós völgy?

Kijelenthetjük, hogy a címben szereplő kérdéssel az „átlagember” túl sűrűn nem találkozik élete során! Annál inkább egy földtudomány/geográfus/földrajz szakos hallgató az egyetemi vizsgái során, aki jó eséllyel tud is rá válaszolni. Azt is bizton állíthatjuk, hogy a...

bővebben