Magyarország

A Bükk legidősebb felszíni kőzeteinek nyomában

Az Északi-középhegységben emelkedő Bükk nemcsak hazánk legnagyobb átlagmagasságú hegysége, hanem földtani értelemben is rendkívül változatos (és egyben bonyolult is). Legősibb kőzetei a földtörténeti paleozooikumban (óidőben) keletkeztek, de fő tömegét mezozoos (azaz...

bővebben

Fluidumok Békés megye alatt

Békés megye nem bővelkedik hasznosítható, a felszínen is fellelhető ásványi nyersanyagokban, hacsak az agyagot, a homokot vagy az egyéb építőipari nyersanyagokat ide nem soroljuk. Nem így van ez viszont a felszíntől számított pár km-es mélységgel, ahol a különféle...

bővebben

Homokkőszurdok a Zalai-dombságban?

Ha meghalljuk a szurdok szót, akkor általában valamilyen keményebb kőzettel (pl. mészkő) borított terület képe jelenik meg előttünk, ahol egy bővizű vízfolyás hömpölyög át egy szűk „sziklafolyosón”. Ilyen például Erdélyben a legendás Tordai-hasadék, vagy hazánkban az...

bővebben

A Szilvás-kő, ahol a szén már bagót sem ér!

Hazánk egyik északi kistája a Salgótarján városától keletre elterülő Medves-vidék. A változatos földtani felépítésű területen nem csak a bazalt ipari méretű bányászata kezdődött el a 19. század második felétől, hanem a barnakőszéné is. Az első szénbányák az 1848–49-es...

bővebben

A Dachsteini Mészkő és a vastagpadosság

A Dunántúli-középhegység területén jelentős felszíni elterjedésben jelenik meg a késő-triászban (kb. 210–200 millió éve) képződött Dachsteini Mészkő Formáció. Fehéren „világító” vastagpados képződményei előbukkannak például a Bakonyban, a Vértesben, a Gerecsében, a...

bővebben

A bugaci homokbuckák az évezredek tükrében

A Duna-Tisza közi síkvidék Bugaci-homokhát elnevezésű kistájának északkeleti részén helyezkedik el Bugac. A feltételezhetően a kunok által alapított, Árpád-kori település 1950-ig Kecskemét városához tartozott. Végeláthatatlan pusztaságain évszázadokig legeltetés...

bővebben

„Határkövek” a Bükk-fennsík peremén

A Bükk-fennsíkot délről az ún. „bükki kövek” (pl. Három-kő, Tar-kő, Cserepes-kő, Pes-kő, Őr-kő, Bél-kő) határolják, amelyek fehéren vakító meredek leszakadásai mintegy uralják a tájat, már messziről felismerhetővé téve a fennsík peremét. A szigorúan védett...

bővebben

A Csurgó travertínója

Ezen írásunkban a Kelet-Mecsek vadregényes és egyben romantikus völgyébe, a Hidasi-völgybe látogatunk el. A Komlóhoz tartozó Zobákpuszta közelében található Hidasi-völgy egyike azoknak a mecseki kelet-nyugat, északkelet-délnyugat irányú völgyeknek (pl. Vár-völgy,...

bővebben

Darázskő és tégla a pusztában

Szarvas és Szentes városok között, a Körös-Maros Nemzeti Park Cserebökény elnevezésű védett pusztájában utazva, az országúttól nem messze téglából álló romokra lehetünk figyelmesek. A Csongrádi-sík és a Körösszög kistájak határán, a Veker-ér térségében járunk: itt...

bővebben

A Sátoros-hegyek: rétegvulkán vagy szubvulkán?

A Zempléni-hegység (vagy "geológusnyelven" Tokaji-hegység) jelképei is lehetnének azok a szabályos kúp alakú hegyek, amelyek már messziről „integetnek” Sátoraljaújhely felé közeledve, s elnevezésük is rendkívül találó: Sátoros-hegyek. A két világháború között az egész...

bővebben

Kővé vált medvék az Aggteleki-karszton

Aggtelek és Jósvafő települések között félúton, a Baradla-barlang vörös-tói bejáratának közelében található a névadó Vörös-tó kicsiny vízfelülete. Az állóvíz egy oldódással kialakult dolina (vagy szép gömöri tájnyelven töbör) mélyedésében halmozódott fel a mészkő...

bővebben