Magyarország

Ritka magmás kőzetek nyomában a Mecsekben

A Dél-Dunántúl alacsony dombvidékéből kiemelkedő Mecsek hegység hazánk egyik legváltozatosabb földtani felépítésű és legbonyolultabb szerkezetű területe. A Mecsek nyugati vidékén paleozós (óidei) és mezozós (középidei, döntően triász) üledékes kőzetek a jellemzők, míg...

bővebben

A szomolyai kaptárkövek rejtelmei

Az Egertől Miskolcig húzódó Bükkalja területét több száz méteres vastagságban piroklasztikus (vulkáni törmelékes) kőzetek építik fel (pl. riolittufa, dácittufa), amelyek a nagy miocén kori vulkáni működés során keletkeztek (kb. 21–12 millió év között). A heves...

bővebben

A Szent György-hegy „bazaltorgonái”

A Balatontól északra terül el a Tapolcai-medence, amelyből méltóságteljesen emelkednek ki a napjainkra már örök álmukat alvó bazaltvulkánok (pl. Badacsony, Gulács, Tóti-hegy, Csobánc). A tájkép egyik emblematikus tanúhegye a Szent György-hegy (415 m), amely nem csak...

bővebben

Medence a Kígyósi-puszta alatt

A csatolt képen a Békéscsabától nem messze lévő Kígyósi-puszta egy részlete látható (Szabadkígyós település határában), amely a Körös-Maros Nemzeti Park egyik féltve őrzött gyöngyszeme. Az „asztallap” simaságú szikes pusztában szemlélődve észrevehetjük a háttérben...

bővebben

Mi is pontosan az a deráziós völgy?

Kijelenthetjük, hogy a címben szereplő kérdéssel az „átlagember” túl sűrűn nem találkozik élete során! Annál inkább egy földtudomány/geográfus/földrajz szakos hallgató az egyetemi vizsgái során, aki jó eséllyel tud is rá válaszolni. Azt is bizton állíthatjuk, hogy a...

bővebben

A Honti-szakadék tengeri üledékes rétegei

A Börzsöny északi részén, az Ipoly folyó völgyének peremén fekszik az Árpád-kori eredetű Hont település, a Hont–Pázmány nemzetség ősi birtoka, Hont vármegye első székhelye. A csendes határmenti falucska délnyugati részén húzódik a vadregényes Honti-szakadék. Az...

bővebben

Vulkán a Mezőföld közepén

A Duna és a Balaton között húzódik a Nagyalföld dunántúli folytatása, amely a Mezőföld névre hallgat. Aki már utazott át rajta (pl. egy balatoni nyaralás irányába), egyetérthet abban, hogy a vízfolyások által szabdalt löszös tájon a mezőgazdaság a meghatározó, amely a...

bővebben

Travertínó-plató a Duna felett

Az Országos Kéktúra útvonala a Gerecsében (Dorog és Szárliget között) több jelentős szintkülönbséget is felvonultató sasbércet hág meg. Ilyen például a Nagy-Gete, a Hegyes-kő, a bajóti Öreg-kő, valamint a Somlyó is. Az imént felsorolt csúcsok tengeri eredetű, döntően...

bővebben

A Duna és a kanyar esete a Dunakanyarban

Hazánk egyik legfestőibb és legismertebb turisztikai térsége a Dunakanyar, ahol például Visegrád, Dömös, Zebegény vagy Nagymaros mind-mind ismerősen csengő településnevek lehetnek. Dunakanyari kirándulásaink során viszont kevés helyről szemlélhetjük „felülről” úgy a...

bővebben

A Bükk legidősebb felszíni kőzeteinek nyomában

Az Északi-középhegységben emelkedő Bükk nemcsak hazánk legnagyobb átlagmagasságú hegysége, hanem földtani értelemben is rendkívül változatos (és egyben bonyolult is). Legősibb kőzetei a földtörténeti paleozooikumban (óidőben) keletkeztek, de fő tömegét mezozoos (azaz...

bővebben

Fluidumok Békés megye alatt

Békés megye nem bővelkedik hasznosítható, a felszínen is fellelhető ásványi nyersanyagokban, hacsak az agyagot, a homokot vagy az egyéb építőipari nyersanyagokat ide nem soroljuk. Nem így van ez viszont a felszíntől számított pár km-es mélységgel, ahol a különféle...

bővebben