Magyarország

A Dachsteini Mészkő és a vastagpadosság

A Dunántúli-középhegység területén jelentős felszíni elterjedésben jelenik meg a késő-triászban (kb. 210–200 millió éve) képződött Dachsteini Mészkő Formáció. Fehéren „világító” vastagpados képződményei előbukkannak például a Bakonyban, a Vértesben, a Gerecsében, a...

bővebben

A bugaci homokbuckák az évezredek tükrében

A Duna-Tisza közi síkvidék Bugaci-homokhát elnevezésű kistájának északkeleti részén helyezkedik el Bugac. A feltételezhetően a kunok által alapított, Árpád-kori település 1950-ig Kecskemét városához tartozott. Végeláthatatlan pusztaságain évszázadokig legeltetés...

bővebben

„Határkövek” a Bükk-fennsík peremén

A Bükk-fennsíkot délről az ún. „bükki kövek” (pl. Három-kő, Tar-kő, Cserepes-kő, Pes-kő, Őr-kő, Bél-kő) határolják, amelyek fehéren vakító meredek leszakadásai mintegy uralják a tájat, már messziről felismerhetővé téve a fennsík peremét. A szigorúan védett...

bővebben

A Csurgó travertínója

Ezen írásunkban a Kelet-Mecsek vadregényes és egyben romantikus völgyébe, a Hidasi-völgybe látogatunk el. A Komlóhoz tartozó Zobákpuszta közelében található Hidasi-völgy egyike azoknak a mecseki kelet-nyugat, északkelet-délnyugat irányú völgyeknek (pl. Vár-völgy,...

bővebben

Darázskő és tégla a pusztában

Szarvas és Szentes városok között, a Körös-Maros Nemzeti Park Cserebökény elnevezésű védett pusztájában utazva, az országúttól nem messze téglából álló romokra lehetünk figyelmesek. A Csongrádi-sík és a Körösszög kistájak határán, a Veker-ér térségében járunk: itt...

bővebben

A Sátoros-hegyek: rétegvulkán vagy szubvulkán?

A Zempléni-hegység (vagy "geológusnyelven" Tokaji-hegység) jelképei is lehetnének azok a szabályos kúp alakú hegyek, amelyek már messziről „integetnek” Sátoraljaújhely felé közeledve, s elnevezésük is rendkívül találó: Sátoros-hegyek. A két világháború között az egész...

bővebben

Kővé vált medvék az Aggteleki-karszton

Aggtelek és Jósvafő települések között félúton, a Baradla-barlang vörös-tói bejáratának közelében található a névadó Vörös-tó kicsiny vízfelülete. Az állóvíz egy oldódással kialakult dolina (vagy szép gömöri tájnyelven töbör) mélyedésében halmozódott fel a mészkő...

bővebben

A börzsönyi Korona-kő földtani üzenete

A Börzsöny legmagasabb pontja a 938 m magas, kilátóval koronázott Csóványos. Az innen megszemlélt csodálatos körpanoráma után az Országos Kéktúra ösvényén délnyugat felé, a Nagy-Hideg-hegy irányába indulunk. A turistaúton bandukolva bizarr, égbetörő...

bővebben

Ha mangán, akkor az úrkúti Csárda-hegy!

A Déli-Bakonyban elterülő Úrkút község keleti határában, az Országos Kéktúra útvonala mellett példásan kialakított földtani bemutatóhely „repíti vissza” az idelátogatókat a Dunántúli-középhegység évszázmilliókkal ezelőtti földtani történéseibe. Hazánkban egyedülálló...

bővebben

Az aptychuszos márga és a Nagy-Bersek-hegy esete

A Gerecse északi részén, Lábatlan település szomszédságában hatalmas tájseb állítja meg az arra utazók tekintetét. Az egykori cementgyárat kiszolgáló bányában napjainkban már nem folyik termelés, a külfejtés üledékes rétegei az ősmaradványgyűjtők paradicsomának...

bővebben

Mesélő kövek Ágasvár körül (Nyugati-Mátra)

Írásunkban a Mátra vulkáni felépítményének nyugati vidékére látogatunk el (Nyugati-Mátra kistáj), ahol az Ágasvár térségének "mesélő köveit" szólaltatjuk meg. Kalandra fel, irány a kövek világa! A Mátra (vagy régebbi nevén Mátraerdő, amelyet egykoron az egész...

bővebben