Magyarország

Gémeskút a pusztában

Gémeskút a pusztában

A gémeskút karcsú sziluettje annak idején hozzá tartozott a nagyalföldi területek tájképéhez, a magyar puszta szinte jelképének számított. Viszont ritkán gondolunk abba bele, hogy ezen „vizes objektumnak” mekkora jelentősége volt az egykori alföldi népesség életében!...

bővebben
A noszvaji Pocem barlanglakásai

A noszvaji Pocem barlanglakásai

Az Egertől Miskolcig húzódó Bükkalja (Egri- és Miskolci-Bükkalja kistájak) területét több száz méteres vastagságban döntően piroklasztikus (vulkáni törmelékes) kőzetek építik fel (pl. riolittufa, dácittufa), amelyek a nagy miocén kori vulkáni működés során keletkeztek...

bővebben
Miből lesz a (gerecsei) kőbél?

Miből lesz a (gerecsei) kőbél?

A földtörténet nagy üledékgyűjtő víztömegeiben (pl. óceánokban, tengerekben, tavakban) lerakódott kőzetek gyakori „tartozékai” az ősmaradványok vagy más néven fosszíliák (kövületek). Az egykori élővilág kővé vált maradványainak kutatása nem csak a gyűjtők kedvenc...

bővebben
Sümeg vára és a tengeri liliomok esete

Sümeg vára és a tengeri liliomok esete

A Kisalföld és a Dunántúli-középhegység (Déli-Bakony) találkozásánál fekszik a műemlékekben gazdag kisváros, Sümeg. Az egykoron Zala, napjainkban Veszprém megyéhez tartozó településen egy esetleges „balatoni rossz idő” esetében (is) számos látnivaló és program közül...

bővebben
Telérek között a jó palócoknál

Telérek között a jó palócoknál

A Cserhát-vidék északi részén (közel a magyar–szlovák államhatáron „kacskaringózó” Ipoly folyócskához) terül el a Szécsényi-dombság elnevezésű kistáj. A vízfolyásokkal aprólékosan felszabdalt dombvidéket döntően oligocén végi és miocén törmelékes üledékes tengeri...

bővebben
A Hidasi-völgy mesélő márgái

A Hidasi-völgy mesélő márgái

A Keleti-Mecsekben húzódó vadregényes Hidasi-völgy völgyfője közelében, egy kis északi mellékvölgy bevágásában rétegzett üledékes kőzetek bukkannak a felszínre. Míg a laikus túrázó kényelmesen elsétál mellettük, a geotúrázó megáll, s meghallgatja a mesélő kövek...

bővebben
Remeték a homokkőben

Remeték a homokkőben

A nógrádi megyeszékhelytől, Salgótarjántól nyugatra, dombok ölelésében, a Ménes-patak mentén fekszik az aprócska település, Kishartyán. Sóshartyán felé elkanyarodva, a római katolikus templom és temető után bal kéz felé egy romantikus völgy hívogat sétára, melynek...

bővebben
Árpád-kori téglák nyomában I.

Árpád-kori téglák nyomában I.

Az agyagos, vályogos üledékekből kiégetett tégla az egyik legősibb építőanyag. Az agyagból készített téglákat már kb. 12 ezer évvel ezelőtt használták, míg az égetett téglák megjelenése és jelentősebb elterjedése az emberi történelemben, kb. 5 ezer évvel ezelőttre...

bővebben
Szoborpark a kőfejtőben

Szoborpark a kőfejtőben

A Dél-Dunántúlon emelkedő, kiváló borairól (is) nevezetes Villányi-hegység keleti végén áll őrt a terület legmagasabb pontja, a 442 m magas Szársomlyó (Harsányi- vagy Nagyharsányi-hegy), amely egyben hazánk legdélebbi hegycsúcsa is. A középidei (mezozós) karbonátos...

bővebben
A „csillagrabló” Salgóvár

A „csillagrabló” Salgóvár

"Itt állt Salgóvár, mint egy óriás, Ki az egekre nyujtja vakmerő Kezét, hogy onnan csillagot raboljon; Itt állt Salgó... az éghez oly közel, És benne mégis a pokol tanyázott.” – írta Petőfi Sándor 1846-ban, „Salgó” című költeményében. A költőóriás a bazaltból felépült...

bővebben
A csodálatos Hegyes-tű

A csodálatos Hegyes-tű

A Dunántúli-középhegységben, a Káli-medence keleti peremén állt őrt a Bakony–Balaton Geopark ikonikus vulkánja, a Hegyes-tű. A bányászat által megbontott hegy a maga nemében egyedülálló, hisz a bazalt kitermelésének köszönhetően feltárult egy ősi vulkán...

bővebben
„Fiatalító” vulkanizmus az Upponyi-hegységben

„Fiatalító” vulkanizmus az Upponyi-hegységben

A Bükktől északias irányban húzódó Upponyi-hegység nem igazán tartozik a hazai tömegturizmus közkedvelt célpontjai közé, pedig a terület tartogat jó néhány „geo-csemegét” az arra járóknak. A bonyolult földtani és szerkezeti felépítésű Upponyi-hegységben magyarországi...

bővebben