Geokéktúra

Zempléni-hegység

Zempléni-hegység

A Zempléni-hegység (vagy a történelmi tájbeosztásunk szerint Eperjes–Tokaji-hegyvidék) a Kárpátok belső vulkáni koszorújának legkeletibb tagja. A vulkáni működés kb. 15 millió évvel ezelőtt kezdődött, s időben–térben elhúzódva, kb. 9 millió évvel ezelőtt ért véget. A...

bővebben
Cserehát, Aggteleki-karszt

Cserehát, Aggteleki-karszt

Az Országos Kéktúra 133 km-es, Boldogkőváralja és Putnok közötti szakasza változatos földtani felépítésű és domborzatú kistájakon halad keresztül. A Zempléni-hegység és a Bükk közötti kéktúra ösvények számos geológiai érdekességet rejtenek, amelyek mellett nem érdemes...

bővebben
Upponyi-hegység, Bükk

Upponyi-hegység, Bükk

A kék sáv jelzéssel megjelölt, közel 85 km-es bükki túraútvonal hazánk legnagyobb átlagmagasságú és több tekintetben is legváltozatosabb hegységén halad keresztül. A különböző korú és típusú kőzeteken rendkívül változatos domborzat alakult ki az elmúlt évmilliókban,...

bővebben
Mátra

Mátra

Az Országos Kéktúra útvonala Sirok és Mátraverebély között hazánk legmagasabb hegyei között kalandozik. A Tarnától a Zagyváig tartó, közel 50 km-es és több mint 2000 méter szintet tartalmazó vándorlás az OKT egyik legnehezebb szakasza, de a Mátra mindenért kárpótol...

bővebben
Cserhát

Cserhát

A „nagy kék útvonal” ösvénye a Mátra vulkánjáról Mátraverebélynél ereszkedik le a Zagyva folyócska völgyébe. A települést nyugat felé elhagyva már a Cserhát-vidék lankái között túrázunk, ahol Szendehely–Katalinpusztáig mintegy 120 km gyaloglás vár ránk. A Mátrához...

bővebben
Börzsöny

Börzsöny

Hosszú cserháti geokéktúra vándorlásunkat a Szendehelyhez tartozó Katalinpusztán fejeztük be, a Naszály északnyugati lábánál. Innen további utunk már a Börzsöny bércei között halad, ahol a cserhátihoz képest egészen más jellegű túraterep fogad minket. Komoly...

bővebben
Visegrádi- és Budai-hegység, Pilis

Visegrádi- és Budai-hegység, Pilis

A Börzsöny erdőkkel fedett kialudt vulkánjáról Nagymarosnál érkezünk le a Dunához. Az Északi-középhegységben eddig legyalogolt 500 km után átkompozunk a folyón Visegrádra, és már a földrajzi értelemben vett Dunántúli-középhegység területén járunk. A Börzsöny...

bővebben
Gerecse, Vértes

Gerecse, Vértes

Előző cikkünkben a pilisi geokéktúránkat Dorogon fejeztük be, az egykori szénmedence központjában. A javarészt triász mészkövekkel borított eddigi utunk folytatásában „földtani kísérőink” ismét az üledékes kőzetek lesznek, de a geológia kicsit már sokoldalúbb arcát...

bővebben
Bakony

Bakony

A Vértes mészkő és dolomit alkotta fennsíkjáról leereszkedve a következő meghódítandó hegység a Bakony. A hosszú, de annál látványosabb vándorlásunk alatt – akárcsak eddigi utunk során – rádöbbenhetünk arra, hogy mennyire változatos Magyarország földje. Ez...

bővebben
Balaton-felvidék

Balaton-felvidék

A bazaltsapkával fedett Kab-hegy irányából érkezve már messziről feltűnik a molnárlegényből lett Kinizsi Pál hadvezér középkori eredetű várának nagyvázsonyi lakótornya. Nagyvázsonytól már a Balaton-felvidék változatos földtani felépítésű és ebből következőleg...

bővebben
Kőszegi-hegység

Kőszegi-hegység

Sümegnél elhagyva a Dunántúli-középhegység és a Bakony földtudományi értékekben gazdag vidékét, jóval „egyhangúbb” tájegységek következnek egymás után (pl. Marcal-medence, Kemeneshát, Sopron–Vasi-síkság). Sík- és dombvidékek erdőiben baktatva hosszú, kb. 130 km-es...

bővebben
Dél-Dunántúl I.

Dél-Dunántúl I.

Korábbi geokéktúránk – az Országos Kéktúra útvonalán – a Kőszegi-hegység, s az egész Dunántúl legmagasabb pontján, a 882 m magas Írott-kőn fejeződött be. Ha valaki azt hiszi, hogy a kék színnel jelzett, geológiai látnivalókban gazdag hosszútávú vándorút itt véget ér,...

bővebben