Erdély

Egeres mesélő kövei

Egeres mesélő kövei

Korábbi cikkünkben már részletesen foglalkoztunk az Egeres határában húzódó egykori bányaterülettel, ahol a Kék Lagúna elnevezésű látványos bányató is felkereshető. A földtudományi értékek megtekintése után azonban érdemes kicsit elidőzni a szebb napokat is látott...

bővebben
Az erdélyi Kék Lagúna titkai

Az erdélyi Kék Lagúna titkai

Kolozsvártól északnyugatra kb. 30 km-re, a Nádas-patak mentén, a „Czifra Kalotaszeg” vidékén fekszik Egeres. A napjainkban főleg románok lakta település romos Bocskai-várkastélyáról, valamint középkori eredetű református templomáról nevezetes, ahol Bocskai István...

bővebben
Mi fán terem a konglomerátum?

Mi fán terem a konglomerátum?

Az üledékes kőzetek egyik nagy csoportját a törmelékes üledékes kőzetek, idegen kifejezéssel a klasztitok alkotják. Ezek a fizikai mállás (aprózódás) eredményeként keletkezett szemcsék helyben maradt vagy a szállítást követően felhalmozódott tömegei, amelyek minden...

bővebben
A Csalhó, Moldva Olümposza

A Csalhó, Moldva Olümposza

A Keleti-Kárpátok középső hegyláncai között magasodik a Csalhó, amely már a történelmi Moldva területén húzódik, az ezeréves magyar határ keleti oldalán. A románok által szent hegyként tisztelt masszívum a Kárpátok egyik leggyakrabban látogatott hegysége, amelyet...

bővebben
A Maros turisztikai forrása

A Maros turisztikai forrása

Kedves olvasóink nagy része úgy hiheti, hogy egy folyónak csak egy forrása van. A Maros esetében viszont legalább két forrás ismeretes, amelyek földrajzilag is viszonylag távol helyezkednek el egymástól. A folyó forrásainak felkereséséhez legalább egy napot kell...

bővebben
Kővé vált öregasszonyok a Bucsecsben

Kővé vált öregasszonyok a Bucsecsben

A Kárpát-medencét úgy ölelik körbe és védelmezik a Kárpátok hegyláncai, mint magzatot az anyaméh. A közel 2000 km hosszúságú, egymással közel párhuzamos vonulatokból álló Kárpátok az Eurázsiai-hegységrendszer egyik legváltozatosabb területe. A különféle korú, óriási...

bővebben
A Teleki-csúcs vulkanikus ormán

A Teleki-csúcs vulkanikus ormán

A Keleti-Kárpátok nyugati láncainak középső részén helyezkedik el a Kelemen-havasok vidéke. A Kelemenben veszi kezdetét az a vulkanikus ív, amely egészen a Hargita déli részén található Csomádig húzódik. A vulkanikus kőzetekkel és bizarr sziklaképződményekkel...

bővebben
Isten székén, a felhők felett

Isten székén, a felhők felett

A Keleti-Kárpátok nyugati láncainak középső részén magasodik a Kelemen-havasok vonulata. A Kelemenben veszi kezdetét az a 160 km hosszúságú vulkanikus ív, amely egészen a Hargita déli részén található Csomádig húzódik. A vulkanikus kőzetekkel és bizarr...

bővebben
Bizarr sziklatornyok Dézna felett

Bizarr sziklatornyok Dézna felett

Az Erdélyi-szigethegység nyugati peremén állnak őrt a Béli-hegység északnyugat–délkeleti csapású, sűrű erdőkkel fedett, földtudományi, kultúrtörténeti és tájképi értékekben gazdag vonulatai. A hegység délnyugati peremén bújik meg a középkori eredetű, szabályos...

bővebben
A „kistestvér”, a Túri-hasadék

A „kistestvér”, a Túri-hasadék

A címben szereplő „kistestvér” szó a Tordai-hasadékra utal, hisz a Túri-hasadék kőzetanyagát, kialakulását és méreteit tekintve is szoros kapcsolatban áll, hasonlóságot mutat a Torda határában tátongó nevezetes „nagytestvérével”. Az Erdélyországot járó turisták nagy...

bővebben
Szent László és a Tordai-hasadék

Szent László és a Tordai-hasadék

Ki ne hallott volna már Erdély egyik legismertebb és legkáprázatosabb természeti csodájáról, a Tordai-hasadékról? Az Erdélyi-szigethegység keleti részén „tátongó” hatalmas szurdok a magyar turisták első számú célpontjai közé tartozik az erdélyi buszos kirándulásaik...

bővebben
Széchenyi népe az Avasságban

Széchenyi népe az Avasságban

A Nagyalföld és a Kárpátok belső vulkanikus vonulatának "határmezsgyéje", Észak-Erdély dimbes-dombos vidéke földtani, földrajzi és etnikai szempontból is rendkívül tarka vidék. A Szamos és a Túr folyók által uralt területen a síksági térszínből kúp alakú, erdőkkel,...

bővebben