Erdély

A Bucsecs gleccsereinek nyomában

A Bucsecs gleccsereinek nyomában

A Déli-Kárpátok keleti „végén” áll őrt óriási tömeges masszívumként a Kárpátok egyik leglátványosabb és talán legjobban ismert hegylánca, a Bucsecs. A dél felé nyitott, patkó alakú hegység félelmetes leszakadásokkal (a Prahova völgye felé 800–900 m-es sziklafalak!)...

bővebben
Marsbéli táj a Szamos mellett

Marsbéli táj a Szamos mellett

Írásunkban az Erdélyi-medence egy kevesek által ismert szegletébe látogatunk el, a Szamosmenti-hátság területére. Zsibó és Nagybánya között, a Szamos folyótól kőhajításnyira fekszik az a kicsiny románok lakta falu, Szamosdebrecen (Vădurele), melynek határában egy...

bővebben
A Szebeni-havasok és Jézer legendája

A Szebeni-havasok és Jézer legendája

A nyugat-keleti csapású Déli-Kárpátok magashegyi láncai olyan hegységeket hordoznak, amelyek szinte mindenki számára ismerősen csenghetnek. Gondoljunk csak a Retyezátra, a Párengre vagy a Fogarasi-havasokra. De vajon a Csindrel név is ismerősen cseng? A Nagyszebentől...

bővebben
A parajdi sókarszt káprázatos világa

A parajdi sókarszt káprázatos világa

A kősó (vagy ásványtani elnevezéssel halit, képlete: NaCl) az egyik legrégebben használt ásványi nyersanyaga az emberiségnek. Ez részben azért van, mert a 20. századi modern tartósítási technológiák előtt a só volt az egyetlen, amellyel az élelmiszerek (pl. húsok)...

bővebben
A Gutin ékköve, a Kakastaréj

A Gutin ékköve, a Kakastaréj

A Kárpátok hegyláncai négy különböző kőzettani/szerkezeti felépítésű övezetből állnak: a legkülső a flisövezet, amelyet befelé a mészkőszirtek öve, a kristályos öv, majd végül a vulkanikus övezet követ. A takarós felépítésű, eltérő kőzetekből (és emiatt változatos...

bővebben
Az ördög malmai által őrölt mészkövek nyomában

Az ördög malmai által őrölt mészkövek nyomában

A Gyergyói- és a Csíki-medencéktől keletre szégyenlősen bújik meg a fenséges Hagymás-hegység, amely a hazai turisták számára is közkedvelt utazási célpont. A legtöbbjüket a Gyilkos-tó és a Békás-szoros természeti csodái vonzzák, pedig a hegység Balánbánya feletti...

bővebben
A mennydörgő Detunáta

A mennydörgő Detunáta

Az Erdélyi-szigethegység „szívében”, a románok lakta Mócföldön két markáns vulkáni felépítmény magasodik a kaszálókkal meg-megszakított zöldellő erdők fölé. A legendákkal átszőtt, misztikus Detunáták turisták ezreit vonzzák, nem véletlenül, hisz földtudományi (azaz...

bővebben
A Szent Anna-tó: legenda és valóság

A Szent Anna-tó: legenda és valóság

A Székelyföld „szívében”, a vulkanikus Hargita déli elvégződését jelentő Csomádban fekszik Erdély, de szinte az egész Kárpát-medence egyik leglátogatottabb tava, a Szent Anna-tó. Nevét szinte mindenki ismeri, ha máshonnan nem, akkor az általános- és középiskolai...

bővebben
A Jorgován-kő mészkövei (Kis-Retyezát)

A Jorgován-kő mészkövei (Kis-Retyezát)

Ki ne hallott volna már a lenyűgöző Retyezát hegységről, amely a Déli-Kárpátok egyik legkedveltebb, és a turisták számára legismertebb tagja? A mélységi magmás (pl. gránit és granodiorit), valamint metamorf (pl. csillámpala, gneisz) kőzetekből álló, a jégkorszakok...

bővebben
Honnan is ered a Maros?

Honnan is ered a Maros?

A címben olvasható költői kérdésre azt gondolhatnánk, hogy roppant egyszerű a válasz. Pedig nem így van! Kedves olvasóink nagy része úgy hiheti, hogy egy folyónak egy forrása van csak. A Maros esetében viszont legalább két forrás ismeretes, amelyek földrajzilag is...

bővebben
A Tizenkét Apostol (föld)története

A Tizenkét Apostol (föld)története

A Keleti-Kárpátok nyugati láncainak középső részén helyezkedik el a Kelemen-havasok vidéke. A Kelemenben veszi kezdetét az a vulkanikus ív, amely egészen a Hargita déli részén található Csomádig húzódik. A vulkanikus kőzetekkel és bizarr sziklaképződményekkel...

bővebben
Gránitos masszívum az Erdélyi-szigethegységben

Gránitos masszívum az Erdélyi-szigethegységben

A közel 20000 négyzetkilométer területű Erdélyi-szigethegység (vagy Erdélyi-középhegység) hatalmas, erdős masszívumként magasodik a Nagyalföld és az Erdélyi-medence közé. A változatos földtani felépítésű és domborzatú tagokból álló földrajzi tájegység keleti részén...

bővebben