Erdély

Az ördög malmai által őrölt mészkövek nyomában

A Gyergyói- és a Csíki-medencéktől keletre szégyenlősen bújik meg a fenséges Hagymás-hegység, amely a hazai turisták számára is közkedvelt utazási célpont. A legtöbbjüket a Gyilkos-tó és a Békás-szoros természeti csodái vonzzák, pedig a hegység Balánbánya feletti...

bővebben

A mennydörgő Detunáta

Az Erdélyi-szigethegység „szívében”, a románok lakta Mócföldön két markáns vulkáni felépítmény magasodik a kaszálókkal meg-megszakított zöldellő erdők fölé. A legendákkal átszőtt, misztikus Detunáták turisták ezreit vonzzák, nem véletlenül, hisz földtudományi (azaz...

bővebben

A Szent Anna-tó: legenda és valóság

A Székelyföld „szívében”, a vulkanikus Hargita déli elvégződését jelentő Csomádban fekszik Erdély, de szinte az egész Kárpát-medence egyik leglátogatottabb tava, a Szent Anna-tó. Nevét szinte mindenki ismeri, ha máshonnan nem, akkor az általános- és középiskolai...

bővebben

A Jorgován-kő mészkövei (Kis-Retyezát)

Ki ne hallott volna már a lenyűgöző Retyezát hegységről, amely a Déli-Kárpátok egyik legkedveltebb, és a turisták számára legismertebb tagja? A mélységi magmás (pl. gránit és granodiorit), valamint metamorf (pl. csillámpala, gneisz) kőzetekből álló, a jégkorszakok...

bővebben

Honnan is ered a Maros?

A címben olvasható költői kérdésre azt gondolhatnánk, hogy roppant egyszerű a válasz. Pedig nem így van! Kedves olvasóink nagy része úgy hiheti, hogy egy folyónak egy forrása van csak. A Maros esetében viszont legalább két forrás ismeretes, amelyek földrajzilag is...

bővebben

A Tizenkét Apostol (föld)története

A Keleti-Kárpátok nyugati láncainak középső részén helyezkedik el a Kelemen-havasok vidéke. A Kelemenben veszi kezdetét az a vulkanikus ív, amely egészen a Hargita déli részén található Csomádig húzódik. A vulkanikus kőzetekkel és bizarr sziklaképződményekkel...

bővebben

Gránitos masszívum az Erdélyi-szigethegységben

A közel 20000 négyzetkilométer területű Erdélyi-szigethegység (vagy Erdélyi-középhegység) hatalmas, erdős masszívumként magasodik a Nagyalföld és az Erdélyi-medence közé. A változatos földtani felépítésű és domborzatú tagokból álló földrajzi tájegység keleti részén...

bővebben

A Berettyó forrásai

A közel 170 km hosszú Berettyó folyóval már többen találkozhattak a magyarországi 78 km-es szakaszán. A folyó a Hajdú-Bihar megyei Kismarja térségében lép be hazánk területére, s Hencida, Gáborján, Berettyóújfalu, Bakonszeg és Szeghalom települések érintésével...

bővebben

A rejtélyes “feleki gömböcök” nyomában

Az Erdélyi-szigethegység és az Erdélyi-medence találkozásánál, a Kis-Szamos völgyében fekszik a "kincses" Kolozsvár. A történelmi város számos látnivalót, "mesélő követ" rejteget, ennek ellenére mi mai rovatunkban a Kolozsvártól délre fekvő dombok közé indulunk, ahol...

bővebben

A Godján és a Kis-Retyezát arcai

A Déli-Kárpátok egyik kevésbé ismert tagja a Godján, amely szégyenlősen bújik meg nagyobb "testvérei", pl. a Retyezát szomszédságában. A lapos, legelőként "hasznosított" csúcsokat kevés turista járja, a hegység a pásztorok (csobánok) hazája. Ismeretlensége ellenére...

bővebben

Az élesdi sortűz (1904) emlékezete

A Sebes-Körös völgyében, a Királyerdő és a Réz-hegység ölelésében helyezkedik el Élesd. Az 1/4-ében magyar lakosságú kisváros számtalan építészeti látnivalót rejt, de mi ma a városka főterén található, nem éppen a szépségéről híres emlékmű üzenetét tárgyaljuk, amely a...

bővebben

Különleges kőzetek a Keleti-Kárpátok bércei között

A székelyek ősi földjén, a Görgényi-havasok és a Gyergyói-havasok ölelésében fekszik az egyedi hangulatú Gyergyói-medence. Központi települése Gyergyószentmiklós, amelytől észak felé indulva, Gyergyóditró után elhagyva a főutat juthatunk el Orotvára. A közel 600 főt...

bővebben