A mélységi magmás (idegen kifejezéssel intruzív vagy plutoni) gránit Magyarországon a felszínen ritkaságszámba megy: a Velencei-hegységben és itt, a Geresdi-dombság (vagy „földtanos nyelven” Mórágyi-rög) területén bukkan csak a felszínre. A karbon időszaki (kb. 340...
A Dél-Dunántúl alacsony dombvidékéből kiemelkedő Mecsek hegység hazánk egyik legváltozatosabb földtani felépítésű és legbonyolultabb szerkezetű területe. A Mecsek nyugati vidékén paleozós (óidei) és mezozós (középidei, döntően triász) üledékes kőzetek a jellemzők, míg...
Az Egertől Miskolcig húzódó Bükkalja területét több száz méteres vastagságban piroklasztikus (vulkáni törmelékes) kőzetek építik fel (pl. riolittufa, dácittufa), amelyek a nagy miocén kori vulkáni működés során keletkeztek (kb. 21–12 millió év között). A heves...
A Magyarország alatti szilárd kőzetburkot (litoszférát) felépítő kőzetek legtöbbjének a felszínen valahol van egy alapszelvénye, ahol annak jellegzetességeit tanulmányozhatjuk, egy „kalapálható” kőzettest formájában. Így van ez a Lovasi Agyagpala Formáció metamorf...
A Balatontól északra terül el a Tapolcai-medence, amelyből méltóságteljesen emelkednek ki a napjainkra már örök álmukat alvó bazaltvulkánok (pl. Badacsony, Gulács, Tóti-hegy, Csobánc). A tájkép egyik emblematikus tanúhegye a Szent György-hegy (415 m), amely nem csak...
A csatolt képen a Békéscsabától nem messze lévő Kígyósi-puszta egy részlete látható (Szabadkígyós település határában), amely a Körös-Maros Nemzeti Park egyik féltve őrzött gyöngyszeme. Az „asztallap” simaságú szikes pusztában szemlélődve észrevehetjük a háttérben...
Legutóbbi hozzászólások