A Dunántúli-középhegység területén jelentős felszíni elterjedésben jelenik meg a késő-triászban (kb. 210–200 millió éve) képződött Dachsteini Mészkő Formáció. Fehéren „világító” vastagpados képződményei előbukkannak például a Bakonyban, a Vértesben, a Gerecsében, a...
A Bükk-fennsík északi pereme alatt, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén húzódik a vadregényes, csak engedéllyel látogatható, fokozottan védett Ablakos-kő-völgy. A földrajzi értelemben vett Északi-Bükk kistáj területén a földtörténeti óidő (paleozooikum) karbon...
A Duna-Tisza közi síkvidék Bugaci-homokhát elnevezésű kistájának északkeleti részén helyezkedik el Bugac. A feltételezhetően a kunok által alapított, Árpád-kori település 1950-ig Kecskemét városához tartozott. Végeláthatatlan pusztaságain évszázadokig legeltetés...
A Bükk-fennsíkot délről az ún. „bükki kövek” (pl. Három-kő, Tar-kő, Cserepes-kő, Pes-kő, Őr-kő, Bél-kő) határolják, amelyek fehéren vakító meredek leszakadásai mintegy uralják a tájat, már messziről felismerhetővé téve a fennsík peremét. A szigorúan védett...
Ezen írásunkban a Kelet-Mecsek vadregényes és egyben romantikus völgyébe, a Hidasi-völgybe látogatunk el. A Komlóhoz tartozó Zobákpuszta közelében található Hidasi-völgy egyike azoknak a mecseki kelet-nyugat, északkelet-délnyugat irányú völgyeknek (pl. Vár-völgy,...
Szarvas és Szentes városok között, a Körös-Maros Nemzeti Park Cserebökény elnevezésű védett pusztájában utazva, az országúttól nem messze téglából álló romokra lehetünk figyelmesek. A Csongrádi-sík és a Körösszög kistájak határán, a Veker-ér térségében járunk: itt...
Legutóbbi hozzászólások