Salgótarjántól keletre, a Felső–Tarnai- és a Pétervásárai-dombság kistájak „szorításában”, a Tarna folyócska völgyében bújik meg a szép nevű kedves falucska, Istenmezeje. A Tarna mentén nyújtózkodó hosszú, „egyutcás” település északkeleti részén lelhető fel az a...
Földrajz órákon annak idején jól megtanultuk, hogy a tavak vize milyen eredetű (genetikájú) mélyedésekben gyűlhet össze. Ilyen volt például a tektonikus süllyedék, a vulkáni kráter, a karsztos mélyedés vagy a jég által kivájt meder is. A magyar Nagyalföldön barangolva...
A Bükk-fennsík hazánk legnagyobb átlagmagasságú (600–950 m) területe, amely kb. 20–22 km-es nyugat–keleti és kb. 5–7 km-es észak–déli kiterjedésével Magyarország legtípusosabb fennsíkja. A jól oldódó triász időszaki mészköveken változatos felszíni (és természetesen...
Túrázásaink során, a földtani feltárások, sziklaképződmények tanulmányozása közben számtalan esetben észrevehetünk bizonyos mintázatokat, amelyek olyanok, mintha mérnöki alapossággal rajzolták volna meg őket. Ezek mérete, alakja és színe is különböző lehet, s...
A Kőszegi-hegység területe a geológusok számára (is) sokáig „tiltott terület” volt az itt húzódó vasfüggöny miatt, ezért részletes földtani megismerése sokáig váratott magára. A hegységet alkotó metamorf (átalakult) kőzeteket a Soproni-hegységben fellelhető kőzetekkel...
Az Északi-középhegység területén, a Mátra és a Bükk hegységektől északra, a magyar–szlovák államhatár által kettéosztva egy nagy kiterjedésű homokkővidék helyezkedik el, amelynek legterjedelmesebb és legmagasabb magyarországi tagja a Vajdavár-hegység. A Tarna és a...
Legutóbbi hozzászólások