A gémeskút karcsú sziluettje annak idején hozzá tartozott a nagyalföldi területek tájképéhez, a magyar puszta szinte jelképének számított. Viszont ritkán gondolunk abba bele, hogy ezen „vizes objektumnak” mekkora jelentősége volt az egykori alföldi népesség életében!...
Az Egertől Miskolcig húzódó Bükkalja (Egri- és Miskolci-Bükkalja kistájak) területét több száz méteres vastagságban döntően piroklasztikus (vulkáni törmelékes) kőzetek építik fel (pl. riolittufa, dácittufa), amelyek a nagy miocén kori vulkáni működés során keletkeztek...
A földtörténet nagy üledékgyűjtő víztömegeiben (pl. óceánokban, tengerekben, tavakban) lerakódott kőzetek gyakori „tartozékai” az ősmaradványok vagy más néven fosszíliák (kövületek). Az egykori élővilág kővé vált maradványainak kutatása nem csak a gyűjtők kedvenc...
A Kisalföld és a Dunántúli-középhegység (Déli-Bakony) találkozásánál fekszik a műemlékekben gazdag kisváros, Sümeg. Az egykoron Zala, napjainkban Veszprém megyéhez tartozó településen egy esetleges „balatoni rossz idő” esetében (is) számos látnivaló és program közül...
A Cserhát-vidék északi részén (közel a magyar–szlovák államhatáron „kacskaringózó” Ipoly folyócskához) terül el a Szécsényi-dombság elnevezésű kistáj. A vízfolyásokkal aprólékosan felszabdalt dombvidéket döntően oligocén végi és miocén törmelékes üledékes tengeri...
A Keleti-Mecsekben húzódó vadregényes Hidasi-völgy völgyfője közelében, egy kis északi mellékvölgy bevágásában rétegzett üledékes kőzetek bukkannak a felszínre. Míg a laikus túrázó kényelmesen elsétál mellettük, a geotúrázó megáll, s meghallgatja a mesélő kövek...
Legutóbbi hozzászólások