Isten székén, a felhők felett

Isten székén, a felhők felett

A Keleti-Kárpátok nyugati láncainak középső részén magasodik a Kelemen-havasok vonulata. A Kelemenben veszi kezdetét az a 160 km hosszúságú vulkanikus ív, amely egészen a Hargita déli részén található Csomádig húzódik. A vulkanikus kőzetekkel és bizarr...
Bizarr sziklatornyok Dézna felett

Bizarr sziklatornyok Dézna felett

Az Erdélyi-szigethegység nyugati peremén állnak őrt a Béli-hegység északnyugat–délkeleti csapású, sűrű erdőkkel fedett, földtudományi, kultúrtörténeti és tájképi értékekben gazdag vonulatai. A hegység délnyugati peremén bújik meg a középkori eredetű, szabályos...
A „kistestvér”, a Túri-hasadék

A „kistestvér”, a Túri-hasadék

A címben szereplő „kistestvér” szó a Tordai-hasadékra utal, hisz a Túri-hasadék kőzetanyagát, kialakulását és méreteit tekintve is szoros kapcsolatban áll, hasonlóságot mutat a Torda határában tátongó nevezetes „nagytestvérével”. Az Erdélyországot járó turisták nagy...
Szent László és a Tordai-hasadék

Szent László és a Tordai-hasadék

Ki ne hallott volna már Erdély egyik legismertebb és legkáprázatosabb természeti csodájáról, a Tordai-hasadékról? Az Erdélyi-szigethegység keleti részén „tátongó” hatalmas szurdok a magyar turisták első számú célpontjai közé tartozik az erdélyi buszos kirándulásaik...
Széchenyi népe az Avasságban

Széchenyi népe az Avasságban

A Nagyalföld és a Kárpátok belső vulkanikus vonulatának “határmezsgyéje”, Észak-Erdély dimbes-dombos vidéke földtani, földrajzi és etnikai szempontból is rendkívül tarka vidék. A Szamos és a Túr folyók által uralt területen a síksági térszínből kúp alakú,...
Pintye vitéz sziklái

Pintye vitéz sziklái

A Kárpátok hegyláncai négy különböző kőzettani/szerkezeti felépítésű övezetből állnak: a legkülső a flisövezet, amelyet „befelé” a mészkőszirtek öve, a kristályos öv, majd végül a vulkanikus övezet követ. Az egyik legkarakterisztikusabb és talán legizgalmasabb...