A Déli-Kárpátok keleti „végén” áll őrt óriási tömeges masszívumként a Kárpátok egyik leglátványosabb és talán legjobban ismert hegylánca, a Bucsecs. A dél felé nyitott, patkó alakú hegység félelmetes leszakadásokkal (a Prahova völgye felé 800–900 m-es sziklafalak!)...
Írásunkban az Erdélyi-medence egy kevesek által ismert szegletébe látogatunk el, a Szamosmenti-hátság területére. Zsibó és Nagybánya között, a Szamos folyótól kőhajításnyira fekszik az a kicsiny románok lakta falu, Szamosdebrecen (Vădurele), melynek határában egy...
A nyugat-keleti csapású Déli-Kárpátok magashegyi láncai olyan hegységeket hordoznak, amelyek szinte mindenki számára ismerősen csenghetnek. Gondoljunk csak a Retyezátra, a Párengre vagy a Fogarasi-havasokra. De vajon a Csindrel név is ismerősen cseng? A Nagyszebentől...
A kősó (vagy ásványtani elnevezéssel halit, képlete: NaCl) az egyik legrégebben használt ásványi nyersanyaga az emberiségnek. Ez részben azért van, mert a 20. századi modern tartósítási technológiák előtt a só volt az egyetlen, amellyel az élelmiszerek (pl. húsok)...
A Kárpátok hegyláncai négy különböző kőzettani/szerkezeti felépítésű övezetből állnak: a legkülső a flisövezet, amelyet befelé a mészkőszirtek öve, a kristályos öv, majd végül a vulkanikus övezet követ. A takarós felépítésű, eltérő kőzetekből (és emiatt változatos...
A Gyergyói- és a Csíki-medencéktől keletre szégyenlősen bújik meg a fenséges Hagymás-hegység, amely a hazai turisták számára is közkedvelt utazási célpont. A legtöbbjüket a Gyilkos-tó és a Békás-szoros természeti csodái vonzzák, pedig a hegység Balánbánya feletti...
Legutóbbi hozzászólások