A Kárpátok hegyláncai négy különböző kőzettani/szerkezeti felépítésű övezetből állnak: a legkülső a flisövezet, amelyet befelé a mészkőszirtek öve, a kristályos öv, majd végül a vulkanikus övezet követ. A takarós felépítésű, eltérő kőzetekből (és emiatt változatos...
A Gyergyói- és a Csíki-medencéktől keletre szégyenlősen bújik meg a fenséges Hagymás-hegység, amely a hazai turisták számára is közkedvelt utazási célpont. A legtöbbjüket a Gyilkos-tó és a Békás-szoros természeti csodái vonzzák, pedig a hegység Balánbánya feletti...
Az Erdélyi-szigethegység „szívében”, a románok lakta Mócföldön két markáns vulkáni felépítmény magasodik a kaszálókkal meg-megszakított zöldellő erdők fölé. A legendákkal átszőtt, misztikus Detunáták turisták ezreit vonzzák, nem véletlenül, hisz földtudományi (azaz...
A Székelyföld „szívében”, a vulkanikus Hargita déli elvégződését jelentő Csomádban fekszik Erdély, de szinte az egész Kárpát-medence egyik leglátogatottabb tava, a Szent Anna-tó. Nevét szinte mindenki ismeri, ha máshonnan nem, akkor az általános- és középiskolai...
Ki ne hallott volna már a lenyűgöző Retyezát hegységről, amely a Déli-Kárpátok egyik legkedveltebb, és a turisták számára legismertebb tagja? A mélységi magmás (pl. gránit és granodiorit), valamint metamorf (pl. csillámpala, gneisz) kőzetekből álló, a jégkorszakok...
A címben olvasható költői kérdésre azt gondolhatnánk, hogy roppant egyszerű a válasz. Pedig nem így van! Kedves olvasóink nagy része úgy hiheti, hogy egy folyónak egy forrása van csak. A Maros esetében viszont legalább két forrás ismeretes, amelyek földrajzilag is...
Legutóbbi hozzászólások