A nyugat-keleti csapású Déli-Kárpátok magashegyi láncai olyan hegységeket hordoznak, amelyek szinte mindenki számára ismerősen csenghetnek. Gondoljunk csak a Retyezátra, a Párengre vagy a Fogarasi-havasokra. De vajon a Csindrel név is ismerősen cseng? A Nagyszebentől...
A kősó (vagy ásványtani elnevezéssel halit, képlete: NaCl) az egyik legrégebben használt ásványi nyersanyaga az emberiségnek. Ez részben azért van, mert a 20. századi modern tartósítási technológiák előtt a só volt az egyetlen, amellyel az élelmiszerek (pl. húsok)...
A Kárpátok hegyláncai négy különböző kőzettani/szerkezeti felépítésű övezetből állnak: a legkülső a flisövezet, amelyet befelé a mészkőszirtek öve, a kristályos öv, majd végül a vulkanikus övezet követ. A takarós felépítésű, eltérő kőzetekből (és emiatt változatos...
A Gyergyói- és a Csíki-medencéktől keletre szégyenlősen bújik meg a fenséges Hagymás-hegység, amely a hazai turisták számára is közkedvelt utazási célpont. A legtöbbjüket a Gyilkos-tó és a Békás-szoros természeti csodái vonzzák, pedig a hegység Balánbánya feletti...
Az Erdélyi-szigethegység „szívében”, a románok lakta Mócföldön két markáns vulkáni felépítmény magasodik a kaszálókkal meg-megszakított zöldellő erdők fölé. A legendákkal átszőtt, misztikus Detunáták turisták ezreit vonzzák, nem véletlenül, hisz földtudományi (azaz...
A Székelyföld „szívében”, a vulkanikus Hargita déli elvégződését jelentő Csomádban fekszik Erdély, de szinte az egész Kárpát-medence egyik leglátogatottabb tava, a Szent Anna-tó. Nevét szinte mindenki ismeri, ha máshonnan nem, akkor az általános- és középiskolai...
Legutóbbi hozzászólások