Részlet a Gyöngykő-hegy perlitbányájából
A Tokaji-hegységben, a Hegyköz szívében fekvő Pálháza városkájától (amely ezerfős lakosságával hazánk legkisebb városa) délnyugati irányban helyezkedik el kicsiny hazánk egyetlen perlitbányája. A kőzet magyar fordítási megfelelőjéről elnevezett Gyöngykő-hegy a tőle délre elhelyezkedő, szintén perlites Som-hegy szerves folytatása. A perlitnek nem csak a kialakulása, hanem a tulajdonságai és a felhasználása is felettébb érdekes. Írásunkban ezek nyomába eredünk most. Kalandra fel, irány a kövek világa!
A Som-hegy északi lábánál lévő Gyöngykő-hegyi kibúvás 6–8 m magas, kb. 12 millió éves, öt- és hatszögletű oszlopos perlitjeit szakmai alapossággal először Liffa Aurél írta le 1950-ben. A perlittestet létrehozó extrúzió (benyomulás) szarmata piroxénandezit lávakőzetekre, tufitos márgára és az ezeken fekvő hegylábi piroklasztikumokra folyt rá vagy nyomult beléjük peperit és tömör, sávos láva formájában. Az első vulkáni ütemben a piroklasztitok víz alatti hialoklasztitos képződményeket hoztak létre, majd a horzsás szövetű kontakt perlitek lávaárai ömlöttek ki. A második vulkáni ütemben a horzsás perliteket áttörték a főleg obszidiános benyomulások, melyek később szintén perlitesedtek. Ezek közel függőleges kihűlési oszlopokból álló, tölcsér alakú testek, melyek felül virágkehelyszerűen szétágazó ferde oszlopkötegeket alkotnak. A felnyomulás tengelyében riolitos folyásos és riolit zárványos lávák és breccsás perlitek, az érintkezési zónában vörös hidrohematitos, breccsás perlitek képződtek. A kőzettest központi része az egykori magmakamra kiürülése után 80–100 m mélységre zökkent le. Ez a lezökkenés nagymértékben megóvta az ép perlittesteket az eróziótól, de egyben lehatárolja a kb. 0,5 km2-nyi lelőhelyet, melynek jelentős részét már kitermelték. Na de mi is kőzettani értelemben a perlit?
A perlit apró gömbös szerkezetű, üveges riolit változat, amely a savanyú magma/láva vízbenyomulásával, -folyásával vagy erősen hidratált környezetbe érkezésével alakul ki. Ezen gömböcskék belseje, magja gyakran obszidián (marekanit), ami arról tanúskodik, hogy a perlit az obszidián átalakulásával jön létre. A „száraz” obszidiánnál nagyobb víztartalmát 1000°C-ra hevítéskor, eredeti térfogatának 10–12-szeresre duzzadásával adja le. A duzzasztott perlit felhasználása igen széles körű: nagy porozitása következtében elsősorban, mint hő- és hangszigetelő, nagy SiO2-tartalma (68–74%), vegyi anyagokkal szembeni ellenállósága következtében, mint szűrőanyag hasznosítható.
Magyarország első és egyetlen perlitbányája Pálházán, a Gyöngykő-hegyen működik 1958 óta. A hazai szükségleteken túlmenően a perlit döntő hányada külföldi értékesítésre kerül. Jelenleg a Perlit–92 Kft. tizenhat országba szállít perlit őrleményeket, kilenc különböző szemcsefrakcióban, s a világ perlit termelésében 7%-ban van jelen. A bányatelek nagysága 92 ha, amelyből 66 ha üzemi terület. Kétféle nyersanyag bányászata folyik: elsősorban a perlité, másodsorban pedig a riolittufáé. A legfrissebb 2015. évi adatok alapján a perlit földtani vagyon 2,3 millió m3, a riolittufa 1,5 millió m3.
Jelenleg hét szinten folyik a bányaművelés, négy termelési és három letakarítási szint megoszlásban. A kőzet jövesztése az alsó szinteken fúrás–robbantásos technológiával történik. A robbantási tevékenységet a bánya saját szakemberei végzik. Mivel a haszonanyag „in situ” minőségi paramétereit tekintve erősen inhomogén, ezért koncentrált, szelektív bányászatra van szükség. A felső szinten a termőtalajt és agyagos feltalajt földtoló dózer segítségével takarítják le. A haszonanyagot, illetve a meddőt egyaránt homlokrakodók, hegybontó forgó kotró rakja gépkocsikra és azok szállítják a nyersanyag-tárolókba és a meddőhányókra. A bánya perlit termelését az őrlőüzem teljesítménye korlátozza, amelynek éves gyártó kapacitása 65 ezer t/év. Ehhez kapcsolódóan a meddőletakarítás átlagosan évente 250–275 ezer m3. Közvetlenül a bánya melletti előkészítő üzemben történik a perlit őrlése, szárítása és osztályozása, a vevők igényei szerint. A bánya csak előzetes engedéllyel látogatható!
A perlitbánya pontos helyét és a többi térképi pontot itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
