Részlet a Jakab-hegyi pálos kolostor maradványaiból
A Nyugat-Mecsek délkeleti részén méltóságteljesen emelkedik Pécs fölé az erdőkkel fedett, vörösen izzó sziklákat mutató Jakab-hegy (592 m) tömbje. A turistautakkal behálózott hegy számos földtudományi, kultúrtörténeti és tájképi értéket rejt. A földtudományiak közül a Babás-szerkövek, a Sasfészek egykori kőfejtője és a Zsongor-kő emelendő ki, míg a kultúrtörténetieket a vaskori halomsírok és a földvár, valamint az ezen írásunk témájaként szolgáló pálos kolostor maradványai képviselik. A hegytetőn ülő, szépen konzervált romok azért érdekesek „A kövek mesélnek” számára, mert építőkövei nem csak évszázadok viharos emberi történelméről mesélnek, hanem a Nyugat-Mecseket felépítő kőzetek évszázmillióiról is. Kalandra fel, irány a kövek világa!
A Jakab-hegy térségét döntően perm és triász időszaki törmelékes üledékes kőzetek építik fel. Kővágószőlősről indulva, a Babás-szerkövek talpáig a késő-perm (kb. 250 millió éves) folyóvízi rendszerben lerakódott Kővágószőlősi Homokkő Formáció üledékeit koptatjuk. A különféle oxidáltsági fokú, ebből kifolyólag változatos színű (pl. vörös, szürke, zöld) homokkő tartalmazza azokat az urántartalmú érclencséket is, amelyeket hosszú ideig bányásztak a térségben. A szárazföldi (kontinentális) perm/triász határon átkelve, a Babás-szerköveknél már a kora-triász (kb. 245 millió éves) Jakabhegyi Homokkő Formáció konglomerátumos („kavicsköves”), homokos, majd felfelé fokozatosan finomodó, vöröses színezetű folyóvízi/sekélytengeri rétegei következnek. A kovás cementációjú kavicsos homokkövön preparálódtak ki a Babás-szerkövek bizarr sziklaalakzatai, amelyeket a népnyelv egy kővé vált nászmenet maradványainak tart. A vályúsan keresztrétegzett homokkövekből álló Zsongor-kőről megkapó kilátásban lehet részünk az alattunk elterülő medencében ülő kicsiny falvakra. Kővágószőlősről a Jakab-hegy csúcsáig tartó meredek utunk során egy óriási antiklinális („redőboltozat”) északi szárnyának képződményeit harántoltuk, felfelé fiatalodó rétegsorral. Az antiklinális összetört és kipusztult magjában ülnek az Árpád-kori templomokkal ékesített települések: Kővágószőlős, Bakonya, Kővágótöttös és Cserkút. Az antiklinális szerkezetéből adódik tehát, hogy a Jakab-hegy déli oldala meredek, míg az északi, Orfű felé ereszkedő lejtői lankásabbak. Ezeken a hegyoldalakon és völgyekben már kora- és középső-triász márga, mészkő és dolomit bukkan elő, átmenetet képezve az Abaliget és Orfű környéki karsztos területek felé. A Jakab-hegy tetejére felérkezve találjuk meg a pálosok egykori kolostorának alapfalait és a szerzetesek egykori tavának elmocsarasodott maradványait. De vajon mi köze van a pálos kolostornak a terület fent ismertetett geológiai felépítéséhez? Meglepően sok!
„Bertalan, a burgundiai származású pécsi püspök 1225 körül a Mecsek erdeiben élő remetéket összegyűjtötte, és számukra a patacsi birtokán lévő hegy tetején Szent Jakab apostol tiszteletére kolostort építtetett. Így keletkezett a pálosok egyik legkorábbi rendháza. A kolostor titulusáról ekkortájt vette fel a Jakab-hegy nevet a hegy, amelyet addig patacsi hegynek neveztek.” – írja a varak.hu oldala. Ezen mondatokon normál esetben az ember gyorsan átsiklik, s nem is gondol abba bele, hogy a pálosoknak is kellettek olyan kemény, időtálló és jól megmunkálható építő- és díszítőkövek, amelyekből épületegyüttesüket felépíthették. Az egykori építtetőknek két lehetőségük adódott: a Jakab-hegy déli, meredek oldalának vöröses színezetű homokköveit vagy az északabbi lankásabb, triász tengeri üledékekkel fedett térség kőzeteit használják fel. Reálisan belegondolva, valószínűleg a kedves olvasó is a kevésbé meredek részről szedne követ, s hordaná fel a hegytetőre, mint sokkal nagyobb munka árán, a déli meredekről. Így tettek a 13. század kőművesei is, akik a pálosok kolostorát a Nyugat-Mecsek kora- és középső-triász sekélytengeri karbonátos kőzeteiből (pl. Patacsi Aleurolit, Hetvehelyi Dolomit, Viganvári Mészkő, Lapisi Mészkő) építették fel. Ezért lehetséges az, hogy az egyházi épületegyüttes falait tanulmányozva betekintést nyerhetünk a kolostortól északra elhelyezkedő térség földtani viszonyaiba, egy rögtönzött terepi kőzettan óra keretein belül. Érdekes a hegytetőn elhelyezkedő kis mocsaras tó és a Cigány-kút története is, amely egykoron a pálosok tava volt. Korábban említettük, hogy a Jakab-hegy teteje felé a rétegsor finomodik, egyre kisebb szemcseátmérőkkel jellemezhető törmelékes üledékes kőzetek (pl. aleurolit, agyag) a jellemzőek. A hegytető közelében ezek a finomszemű üledékek vízzáróként funkcionálnak, ezért lehetséges az, hogy a pálosok egykori tavának vize nem szivárgott el a mélybe.
„A kolostorban a török hadak megjelenésekor, 1543-ban szűnt meg az élet. A hódoltság után a pálosoknak nem sikerült visszaszerezniük egykori jakabhegyi területeiket és a romosodó rendházat, helyettük másutt kaptak birtokot, és Pécsett telepedtek le. Jakabhegy a pécsi székeskáptalan birtokába ment át 1736-ban, ahol Fonyó Sándor nagyprépost a még használható állapotban lévő templom mellett a középkori alapokon újjáépíttette a kolostort. Ennek lakói már nem pálos szerzetesek voltak, hanem világi remeték, kik kezük munkájával tartották fenn magukat, továbbá nyugalomra vágyó világi és a püspök által penitenciára utalt egyházmegyei papok. Miután II. József 1786-os rendelete a remetéket szétoszlatta, a kolostor berendezéseit és bútorait elárverezték, a lakatlanná vált épületek pusztulásnak indultak. 1819-ben a falai közt tanyázó rablók miatt a helyi földesurak a kolostor tetőzetét leszedették, és a templomot lerombolták. A Pécsen élő pálosok 1947-ben a kolostor romjaitól 200 méterre zarándok-kápolnát építettek, mely a 20. század második felében romba dőlt. A kolostortemplom falait kivéve napjainkban nagyobbrészt mindössze 1–2,5 méter magas falmaradványok láthatók az egykor hatalmas épületegyüttesből.”
Láthatjuk tehát a leírtakból, hogy egy térség földtani–szerkezetföldtani képe, tulajdonságai, a felhasználható kőzetek számos esetben „beleszóltak” az ott letelepedő emberi közösségek életébe. Erre kiváló példa a Jakab-hegy földtudományi értékekben gazdag vidéke.
A kolostorrom pontos helyét és a többi térképi pontot itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
