A pleisztocén alapszelvény Bükkszenterzsébet belterületén
Pétervására és Borsodnádasd városkák között, festői környezetben, a Pétervásárai-dombság lábánál, a Leleszi- és a Darázs-patakok mellett fekszik Bükkszenterzsébet (Tarna-völgy kistáj). A kis településről közelíthetők meg legkönnyebben a Vajdavár-hegységnek is nevezett terület varázslatos homokkőormai, mint például a Nagy-kő monumentális tömege. Ha sok időnk nincs, de szeretnénk autóval is könnyen elérhető „geo-csemegéket” megtekinteni, érdemes megállni a Szabadság út és a József Attila utca kereszteződésében. Itt egy bekerített, ismertetőtáblával ellátott és játszótérrel komfortosabbá tett földtani alapszelvényt vehetünk szemügyre, amely a térség legteljesebb pleisztocén (jégkorszaki) rétegsorát mutatja be. Kalandra fel, irány a kövek világa!
A helyi védelem alatt álló földtani alapszelvény jelentőségét a rétegsorban feltáruló két paleotalaj adja, valamint az a tény, hogy itt sikerült elsőként igazolni Észak-Magyarországon a korábban felső-pleisztocénnek hitt képződmények alsó- és középső-pleisztocén korát, az üledékekben fellelhető fauna alapján. A település környezetében a negyedidőszaki (kvarter) képződmények foltszerűen bukkannak elő, s az oligocén végi, miocén eleji slírek és homokkövek egyenetlen felszínére települnek.
A feltárás képződményeit Krolopp Endre és Radócz Gyula írták le először (1972), amely alapján a rétegsor a következő, alulról felfelé, az idősebbtől a fiatalabb felé haladva:
- Keresztrétegzett folyami kavics, középszemű homok, mintegy 1,5 m vastagságban.
- Erre nagyrészt ártéri, ill. mocsári környezetben lerakódott, felfelé egyre kötöttebb 0,5–1,5 m vastag, alul homokos, középen zöldes, felül mészkiválásos agyagos iszap, ill. aleurit települ. Mollusca-faunája többségében álló vagy lassan áramló vízre jellemző elmocsarasodást jelez. A szárazföldi csigafajok enyhe, csapadékos éghajlatra utalnak.
- A következő réteg 0,1–1,5 m vastag, alul sötétszürke, középen zöldes, felül sötétszürke–fekete kőzetlisztes agyag. Ez a képződmény a feltárás legalsó paleotalaj-szintje. Jelentős vastagság ingadozása a következő réteg lerakódása előtti lepusztulásra utal. Mollusca-faunája alapján a réteg alsó része pangó víz alatt képződött mocsári talaj, ill. humuszanyagokban dús mocsári iszap, addig a felső szintben a feltöltődés és szárazra kerülés után lejátszódó folyamatok voltak jellemzők.
- Az előző réteg egyenetlenül erodálódott felszínére sárgásbarna, aprókavicsos, iszapos folyóvíz homok települ 0,5–1,5 m vastagságban. Puhatestű maradványai alapján inkább szárazföldön rakódott le, mérsékelten hűvös, száraz klíma alatt. Az előkerült orrszarvú (Rhinoceros etruscus) fogtöredék alsó- és középső-pleisztocén korra utal.
- Az előző rétegre 1,5–2 m vastag sötétszürke–fekete kőzetlisztes agyag, a feltárás felső fosszilis talajszintje következik. Gyér szárazföldi csigafaunája enyhe klímára utal.
- Az előző talajszint közel vízszintes felszínére rétegzett, elszórtan aprókavicsos, homokos lösz összlet („palóclösz”) települ, max. 1,8 m vastagságban.
- A feltárás nyugati részén, a 2. számú rétegig bevágódó keskeny völgykitöltés látható. A kitöltés anyaga sárgásbarna, homokos, löszös, agyagos képződmények.
- Az előző képződmény egyenetlen felszínére 10–20 cm vastag recens talajréteg települ.
A feltárás rétegsorának alapos tanulmányozása alapján, összefoglalásként elmondható, hogy a legalsó réteg egy jelentősebb pleisztocén kori folyó teraszképződménye. A folyó irányváltozása, esetleg vízhozam csökkenése miatt az üledék szemcsenagysága felfelé egyre finomabbá vált. A későbbiek folyamán az élő folyóval való kapcsolat megszűnt, és tavi, majd mocsári üledékek rakódtak le. Az első talajréteg hasonló klimatikus és vegetációs körülmények között rakódott le, mint löszképződményeink talajszintjei. A következő réteg ismét folyóvízi képződmény. Az ebben található orrszarvúfaj a Mindel glaciális végén kihalt. A Mollusca-fauna jellemzői alapján a réteget a Mindel2-be, az alatta lévő sorozatot a Mindel1–2 interstadiálisba kell sorolni. A homokrétegre következő, ugyancsak kettős talajszint így a Mindel–Riss interglaciális üledéke lehet.
Az alapszelvény pontos helyét és a többi térképi pontot itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
